Hazánk ezt a filmet nevezi OSCAR©-díjra!
Újabb magyar film készül meghódítani, mind a hazai, mind a nemzetközi mozirajongókat.
Aladár (Hajduk Károly) magányos nőgyógyász. Egyik fiatal páciense, Klára (Szőke Abigél), dacos kamaszlány, aki makacsul „várja haza” szüleit a haláltáborból a II. Világháború utáni Budapesten. Kettejük egymásra találása, majd páratlanul komplex és gazdag kapcsolata áll e viharos történelmi időkbe ágyazott film középpontjában. Klára impulzív és makacs kamaszból fokozatosan fiatal nővé érik a férfi óvó szárnyai alatt, míg az orvos élete új értelmet nyer a lányról való gondoskodás által. Mindketten a túléléssel küszködnek, de talán több eséllyel, mint más kortársuk, mert korábbi életükből van elegendő szeretetforrásuk, ami nem csak 1944 traumáját segít begyógyítani, hanem tartást ad az 50-es éveket is átvészelni.
Az Akik maradtak egy lélekemelő, könnyedséggel és melegséggel teli történet a szeretet gyógyító erejéről. Tóth Barnabás (Újratervezés, Susotázs) legújabb nagyjátékfilmje F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye című könyve alapján készült.
RENDEZŐI KONCEPCIÓ
„A szép-emberit akartam megírni, azt, amit az én túlélőimtől kaptam, láttam. Az ocsmány-emberit már annyian megírták.„- írja F. Várkonyi Zsuzsa a Férfiidők lányregénye hátlapján. A film ebből a könyvből készült, ebben a szellemben.
„Rengeteg könyv, film foglalkozik a tettesekkel és az áldozatokkal, magával a Holocausttal. De alig esik szó a túlélőkről. Hogy mi lett azokkal, akik hazajöttek? Akik maradtak? 1948-ban, mondjuk, Budapesten.
Számomra ez a film elsősorban egy hős ember története, aki félholt testi-lelki állapotából még egyszer, utoljára összekapja magát, hogy megmentsen egy fiatal lányt. Helyzetével, noha megtehetné, nemhogy nem él vissza egy pillanatra sem, de még inkább, folyamatosan újabb áldozatokat hoz azért a szeretett lényért, aki a saját életkedvét is visszaadta. Ezért ez egy modern kori lovagi történet. Példát mutat, ugyanakkor semmi életszerűtlen fordulattal, hamis reménnyel nem kecsegtet.
A film folyamatos egyensúlyozás különböző érzelmek, múlt és jövő, bánat és öröm határán. Akkor vagyok boldog, ha a nézőt sikerül átvinnem ezen a vékony kötélen anélkül, hogy bármelyik oldalra lepottyannánk.” – mondta el a film rendezője, Tóth Barnabás.
A SZEREPLŐKRŐL
SZŐKE ABIGÉL
Idén ünnepelte 21. születésnapját, a forgatáson 19 éves volt még. Három nővére van, édesapja Szőke Henrik gyermekorvos.
Színésznőnek készül, jelenleg a Pesti Magyar Színiakadémia tagja, most kezdi a második évet. 2017-ben ő alakította a Pálfi György rendezte Engedj be! című vámpíros színdarab főszerepét, de kisebb szerepekben láthattuk már Ujj Mészáros Károly X és Sopsits Árpád a Martfűi rém című filmjében. Utóbbi érdekessége, hogy abban ő alakítja Hajduk Károly egyik áldozatát.
Nagyon hosszú casting folyamat eredményeképp és több mint 50 lány közül választották ki az Akik maradtak főszerepére.
A szerepéről így beszél:
Klára karakterének megértéséhez kemény előkészületekre volt szükségem. Tájékozottságra történelmileg, pontosságra hogy mindig tudjam, mikor miért pont azt a mondatot mondom és mit érzek közben. Barna ebben nagyon sokat segített nekem.
A felkészülés része volt az is, hogy le is kellett fogynom a szerephez. Minden forgatási napon fantasztikus aprólékossággal kaptam külsőt. Ez a reggeli előkészület megnyugtató szertartása volt a forgatásnak. A hangszínem a forgatás alatt sokszor túl lágy és túl magas volt. Aztán legnagyobb meglepetésemre hónapokkal később, amikor az utószinkronizáláson dolgoztunk, a hangom mélyebb lett, így ennek köszönhetően be tudtak érni fontos pillanatok a filmben.
A szerepformáláshoz meg is kellett, hogy keményítsem magam. Elő kellett kaparni magamból a szeretetvágytól és sértettségtől szúrós Sünit, akiben állandóan dübörögnek az érzések és éles eszével folyamatosan zavarba hozza a környezetét. Ezt az energiát Barna mindvégig megkövetelte tőlem. Sokszor nagy küzdelem volt magammal, hogy nem éreztem magamat hitelesnek. De nem ítélhettem meg önfejűen a munkámat, hisz az Barna feladata volt. Ő pedig rengeteg türelemmel, energiával és remek színészi vezetéssel dolgozott. Sokat tanultam Karcsitól is, aki végig türelmesen, iszonyú pontossággal és alázattal dolgozott. Remek volt ennyi profival együtt forgatni!
A családom egyik része zsidó felmenőkkel rendelkezik, akik sokakat elveszítettek a haláltáborokban. A próbafolyamat alatt Karcsival és Barnával meglátogattuk a dédnagymamám testvérét, aki Holokauszt-túlélő. Szedő Zsókának hívják és érdekes módon több magyar filmhez is tervezett jelmezeket. Nemrég lett 100 éves és sokat mesélt nekünk a tapasztalatairól.
Ez a film egy lehetőség a számomra, hogy adjak valamit azoknak az embereknek, akik elvesztették családjukat és a vagyonukat.
HAJDUK KÁROLY
Jászai Mari-díjas színész. Szentesen, a híres drámatagozatos osztályban érettségizett. A Bárka Színház stúdiósaként első szerepét Kaszás Gergőtől kapta, de találkozhattunk nevével a Merlin Színház előadásain is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatójaként két Bodó Viktor rendezésben mutatkozott be a Budapesti Katona József Színházban, melynek a diplomaszerzést követően tagja lett. 2004-ben átvette Dévai Balázstól a színház történetének legnagyobb szériában játszott darabja, a Portugál főszerepét. 2011-ig több mint százötvenszer lépett színpadra az álmodozó „entellektüelt” megszemélyesítve. Címszereplője volt Shakespeare Macbeth című drámájának Zsámbéki Gábor rendezésében, melyért a Gábor Miklós-díjat, az Ascher Tamás által rendezett Éhség című előadásban nyújtott alakításáért pedig a Színikritikusok díját vehette át. Jelentős feladatokat kapott kortárs alkotásokban (Vakond, Golden Dragon, Szirénének), de többször láthattuk Bozsik Yvette és Szabó Réka táncdrámáiban is.
A „Katonából” 2011-ben átszerződött Bodó Viktor társulatához, a Szputnyik Hajózási Társasághoz. Utolsó bemutatójuk Kleist Heilbronni Katicája volt Kovács D. Dániel rendezésében, mely elnyerte az évad legjobb független színházi előadásának járó Színikritikus-díjat. A társulat megszűnése után, 2015-ben a Vígszínház tagja lett. Itt – egyebek mellett – Shakespeare Hamletjének Színészkirályaként vagy Molnár Ferenc Liliomának címszereplőjeként láthatja a közönség. 2019-től szabadúszó.
Mai napig szoros szakmai kapcsolata van több független színházi műhellyel és alkotóval. Így többek között a Táp Színház, Stereo Akt, Andaxínház vagy Pass Andrea előadásaiban is találkozhatnak vele a színházba járók.
Televízióban először 1998-ban a Kisváros című sorozatban, mozivásznon pedig 2002-ben az Ébrenjárók című alkotásban tűnt fel. Később fontos szerepeket játszott Vranik Roland Fekete kefe (2004) és Adás (2009) című filmjeiben. 2016-ban a Martfűi rém főszerepében ismerte meg őt az ország.
A filmről így gondolkodik:
„Az Akik maradtak, komoly témája ellenére, egy nagyon életigenlő és sokszor derűs film. Egy szívet melengető, fontos történet. Minél több nap telt el a forgatásból, annál világosabban éreztem, éreztük ezt. Szívügy lett. Bízom benne, hogy a film magáért beszél, és aki megnézi, annak hasonlóan fontos lesz. Nagyon drukkolok, hogy így legyen és minél több emberhez eljusson. Aldóról sok mindent mondhatnék, de nem teszem. Most már inkább arra vagyok kíváncsi, mások milyennek fogják látni őt.”
NAGY MARI
Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes-művész.
Édesapja cukorfőző munkás volt, édesanyja ugyanott, a cukorgyárban csomagoló. Toponáron nőtt fel, ahonnan sokszor vitték Kaposvárra színházba, ami erős nyomot hagyott benne. Érettségi után, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán felvételi közben döntött úgy, hogy őt csak a színház érdekli, így 1979-ben, a második fordulón túljutva, inkább elment a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, ahol először súgónak állt, később felvették segédszínésznek. Huszonkét évesen még egyszer megpróbálta a Színművészetit, de akkor már olyan „kaposvári iskolát” kapott amivel nem jutott át az első rostán. 1986-ban jutott el a véglegesített színész státuszhoz.
Miután a kaposvári színházat 1994-ben – főként A részleg című film forgatása miatt – otthagyta, szabadúszó lett, családjával felköltözött Pestre. A Részlegért megkapta a filmkritikusok legjobb női főszereplő díját. Az áttörést az hozta számára, amkor Gothár Péter a Radnóti Miklós Színházba hívta a Nem félünk a farkastól előadásába, majd Fodor Tamás a Stúdió K Színházban és Schilling Árpád a Krétakör társulatában adott neki lehetőséget. 1998-ban az Újszínház társulatához csatlakozott, ahol 10 évig játszott. 2008-tól Alföldi Róbert hívására a Nemzeti Színház tagja lett.
Pályafutása során sokféle, szélsőséges szerepet is kapott. Saját bevallása szerint „fregoliszínész”, akit szükség esetén – ha nincs kéznél olyan ember, aki habitusából, külleméből adódóan passzol az adott figurához – bármilyen szerepbe betehető. Munkásságát több díjjal is elismerték. Színházi munkái mellett rendszeresen forgat filmeket. 2002-ben a 33. Magyar Filmszemlén A ház emlékei című filmben nyújtott alakításáért neki ítélték a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Legutóbb az 1945-ben és a Budapest Noirban láthatta őt a közönség a filmvásznon.
A film előzetese
AKIK MARADTAK
színes magyar dráma
Játékidő: 88 perc
Korhatár: 12
Rendező: Tóth Barnabás
Producerek: Mécs Mónika és Mesterházy Ernő
Forgatókönyvíró Tóth Barnabás és Muhi Klára
Operatőr: Marosi Gábor HSC
Zeneszerző: Pirisi László
Vágó: Mógor Ágnes HSE
Jelmeztervező: Lengyel Rita
Díszlettervező: Rajk László
Art director: Kiss Dorka
Casting director: Ascher Irma
Hang: Zándoki Bálint és Lukács Péter Benjamin
Sminkmester: Kund Barbara
Fodrász: Károlyi Márk
Gyártó: INFORG-M&M FILM
Szereplők: Hajduk Károly, Szőke Abigél, Nagy Mari, Simkó Katalin, Horkay Barnabás, Lukáts Andor, Zsurzs Kati, Jordán Adél, Stefanovits Angéla, Igó Éva, Spitzer Gyöngyi, Paizs Miklós és Varga Veronika
Magyarországi bemutató: 2019. szeptember 26.
Forgalmazó: Budapest Film
