A szél reggelre csendesedett, s bár a hó továbbra is mély, a felszíne valamelyest keményedett – mindez azt jelentette, hogy Rakonczay Gábor a Déli-sark Expedíció 11. napján a 90 méteres szintemelkedés ellenére meg tudott tenni 21 kilométert.
„A csapat fáradt, de mindenki profin teszi a dolgát – mesélte Gábor, aki azt tűzte ki célul, hogy első magyarként eléri a szárazföld, vagyis az Antarktisz széléről a Déli-sarkpontot. – Közben hírt kaptunk arról, hogy a Herkules-öbölből induló csapat a zord időjárás miatt nagyon lassan halad előre, valamint a sarkvidéki legenda, Eric Larsen sebességdöntési rekordkísérlete is elúszni látszik a megszokottnál nehezebb körülmények miatt. Egy biztos, itt az időjárás a főnök, mi pedig csak alkalmazkodhatunk hozzá, és megpróbálhatjuk a lehető legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Az időjárást hidegen hagyja, hogy mi itt mászkálunk, az egyik nap brutális kedvében van, de azután fél óra alatt átvált nekünk kedvezőbb, szelíd hangulatba.”
Amikor arról kérdezték, hogyan kell elképzelni az antarktiszi klímát, Rakonczay azt mondta, a széltől és a mély hótól eltekintve a nappali hangulat olyan, mintha a mélyhűtőben közlekedne az ember, este a sátorban pedig olyan érzés, mintha „felköltözne a sima hűtőbe”.
Az egyetlen luxus egy ilyen expedíció során az, hogy este a hálózsákjába betehet egy forró vízzel megtöltött palackot…
