Sikerült a hőn áhított címvédés! Ismét csúcsra ért a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata
A Győrnek végre sikerült az, ami eddig egyetlen magyar csapatnak sem! A Vasas és a Dunaferr járt már hasonló cipőben, de ők sajnos a következő évben nem tudták ismételten elhódítani a trófeát. A Bajnokok Ligája történetében is csak három csapat tudott ismételni a mai napig: Hypo Niederösterreich (1994,1995), Slagelse (2004,2005) és a Viborg (2009,2010).
Hozzájuk csatlakozott mostani sikerével a GYŐRI AUDI ETO KC és örökre beírta magát az annalesekbe az első Final Four győzteseként!
Számomra a Győr most vált igazi klasszis csapattá és nem csak a sikerei miatt mondom ezt, hanem, ahogyan kivívta ezt a győzelmet. A „sokkal nehezebb egy címet megvédeni, mint megszerezni” közhely jelen esetben is beigazolódni látszott. Tavaly ugyanis nagyon futott a szekér (talán a Valcea elleni visszavágó kivételével, de az utolsó percek ott is káprázatosra sikeredtek) és több nagy különbségű győzelmet is aratott a társaság. Az idei szezon sokkal döcögősebben alakult, nem igazán ment mindig úgy a játék, de azért a mérkőzéseket jó eredményekkel abszolválták. Aztán a budapesti hétvégén kiteljesedett a csúcsforma, elviselve a hazai pálya okozta nyomást a lányok káprázatos formában száguldottak át a Buducnost Podgoricán!
Néhány szóban az előzményekről. A statisztikák és az egymás elleni korábbi mérkőzések eredményei kiélezett csatát ígértek. Az idei szezonban kétszer döntetlenre végeztek úgy, hogy általában a győriek futottak az eredmény után.
Az összesített múltbeli statisztika alapján csak kétszer kaptak ki a győriek a podgoricaiaktól. Ezek a győzelmek a montenegróiaknak egy KEK (2006) és egy Bajnokok Ligája sikert (2012) eredményeztek! Szóval kínálkozott az esély a jól megérdemelt visszavágásra!
A mérkőzés előtt a két szurkolótábor közötti feszültség is érzékelhető és hallható volt a füttykoncertek során. A tegnapi elődöntők vesztesei még javában játszottak, amikor már elég szép számmal szállingóztak a zömében zöld-fehérbe öltözött szurkolók. A bronzmeccsen végül egy gól gazdag találkozón a Vardar Skopje kerekedett felül és főleg a Buducnost ellen vívott heroikus küzdelem fényében megérdemelten hódította el a harmadik helyezettnek járó érmeket.
A döntő csapatainak bemutatásánál már a tegnapi üresen hagyott néhány székre is lehuppant egy-egy boldog jegytulajdonos, ugyanis a mérkőzés előtt pár órával a csarnok előtt egy MVM információs sátorban még néhány jegy (13 000 és 20 000 Ft – korlátozott látáshelyű) gazdára talált. A csapatok felvonulása során mindkét szurkolótábor kifejezte nemtetszését, a podgoricaiak a francia ikerpár bírókettőst „jutalmazták” füttykoncerttel, míg a győriek Cvijicnél csak „bemelegítettek”, hogy aztán Milena Knezevic nevének hallatán fülsiketítő formában zendítsenek rá.
Ez a mérkőzésen végigkísérte minden megmozdulását, nem is igazán sikerült maradandót alkotnia a nagy fogadkozások ellenére, ha csak a két kiállítását nem tekinthetjük annak.
A mérkőzés Görbicz remekbe szabott egyéni akciójával indult és ettől kezdve a Buducnostnak még az egyenlítés sem sikerült egyetlen egyszer sem a mérkőzés folyamán. A magyar csapat szélességében is jól kihasználta a pályát támadásai során és ez nagyon hatékony szélsőjátékot eredményezett, ráadásul az első öt gólt öt különböző játékos szerezte. A védelem is jól muzsikált, Dalby révén az ellenfél csak a 7. percben talált be először Lunde kapujába. Rengeteg volt a kemény párharc, Cvijicet ki is állították kettő percre és a padról figyelhette, ahogyan Amorim egy nagyon okos góllal becsapja Wolteringet. A brazil játékos betörése után a kapus hatalmas lövésre számítva felugrott és a kapu felső részét próbálta védeni, miközben Amorim elegánsan bepattintotta a labdát a hálóőr lábai alatt. A 14. percben 7-2-re vezetett a magyar csapat, amikor Dragan Adzic kénytelen volt időt kérni. A podgoricaiakban Neagu és Dalby átlövésgóljai tartották a lelket, de így is csak a még nagyobb arányú győri vezetést tudták megakadályozni, ennek reményében a kevésbé hatékonyan védő Wolteringet is lecserélték és a 23. percben Zderic váltotta. A félidő Görbicz hetesből született góljával 15-10-es hazai vezetéssel zárult.
A szünetben Szász Kitti, freestyle foci világbajnok dekázgatott és szórakoztatta a nagyérdeműt percekig a levegőben tartva a labdát bármelyik testrészével. Ennél az agyon vakszolt labda sem ragadhatott volna jobban a testéhez!
A pálya szélén megszólaltatott Carlos Ortega (MKB-MVM Veszprém edzője) és Nagy László magabiztosan prognosztizálta a Győr végső győzelmét és ígéretet tettek arra, hogy a férfiak hasonló seregszemléjén ők is mindent megtesznek az esetleges dupla magyar sikerért!
A Győr tanulva a tegnapi FC Midtjylland (pedig tegnap megígértem,hogy többet nem írom le) elleni „öltözőben maradásáról”, inkább úgy döntött, hogy Bulatovic révén ő szerzi meg a második félidő első gólját. Neagu és Dalby azonban továbbra is remekül játszott és sikerült háromra csökkenteni a különbséget. Woltering is visszaállt a kapuba. Ebben az időszakban kicsit akadozott a győriek támadójátéka, de két szerencsésen visszapattanó labdából Löke és Korsós is betalált megakadályozva a Buducnost további felzárkózását. A 14. perc környékén történt talán az utolsó kritikusabb szituáció Amorim kiállítását követően 19-16-os állásnál. Görbicz azonban világklasszishoz méltóan megoldotta a feladatot: először a kiállítás sorsára juttatta Knezevicet immáron másodszor a publikum nagy örömére, aztán pedig öt az öt ellen simán betört a tátongó résben és könnyedén gólt szerzett. Ettől kezdve sikerült a Győrnek 4-5 gól környékén tartani az ellenfelet. A francia ikerpár igyekezett minden durvaságot megtorolni és sorba állították ki az ellenfél játékosait, így Löke góljával a 24. percben hat gólra nőtt a különbség. Úgy tűnt, hogy a mérkőzés eldőlt, azonban a következő percben Löke kiállítása és Kovacsics piros lapja tartogatott még némi izgalmat. Ekkor Lunde lépett elő főszereplővé és Petrovic valamint Knezevic ziccereinek védésével igazolta, hogy miért ő lett a torna MVP játékosa. Ezt a Buducnost „barbárjai” (így nevezi magát egyik szurkolói csoportjuk) már nem bírták idegekkel és feszültségüket a rendőrökön és a közelükben levő magyar szurkolókon próbálták levezetni, szerencsére kevés sikerrel. Azért pár széket sikerült szétszedni és azokat a szélrózsa minden irányába elreptetni. A pálya szélén egy EHF vezetőt is eltaláltak, nagyon bízom benne, hogy ennek komoly szankciói lesznek és nem egy „knezevici” csekély dorgálással intézik el.
A renitenseket pár perc alatt kivezették a rend őrei, így majdnem üresen maradt a montenegrói szektor, de ezt követően már semmi nem akadályozhatta az önfeledt ünneplést! Még Cvijic sérülése (véletlenül összefejelt Tervellel) okozott pár perces szünetet, a baj komoly mivoltát a hordágyon való elszállítás jelezte. A magyar közönség felülemelkedve korábbi sérelmein és a másfél perc múlva kitörő öröm bűvöletében tapssal jutalmazta az eddig kifütyült beállóst, ezzel is remek példát mutatva a montenegrói „vadembereknek” európai mércéjű szurkolásból! Az utolsó percekben már a győri cserejátékosok is szerepet kaptak. Görbicz stílszerűen egy rá jellemző mozdulattal lőtte csapatunk utolsó gólját, amelyre még Knezevic válaszolt kialakítva a 27-21-es végeredményt!! Óriási ünneplés vette kezdetét, a győri játékosok körtáncot jártak a szurkolók szűnni nem akaró vastapsa kíséretében.
(MTI Fotó: Kovács Anikó)
Görbicz Anita 87 góljával megszerezte a gólkirályi címet, először ő vehette át a jutalmát, aztán Horváth Péter, az MVM vezérigazgatója adta át Lundenak az MVP elismerést. A GYŐRI AUDI ETO KC „winner” feliratú pólókban jelent meg az aranyérmek átadásakor és végre magasba emelték a tavaly már egyszer megszerzett hatalmas serleget!
Ez a hétvége tényleg méltó volt a kézilabda ünnepéhez és egy felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg a helyszínen mindezt átélő 10 000 szurkolót!
A Papp László Sportarénában lezajlott hétvége bizonyságul szolgálhat az EHF illetékeseinek arra, hogy itt évekig méltó helyszínre találhat a női kézilabda Final Four!
BUDUCNOST PODGORICA – GYŐRI AUDI ETO KC 21 – 27 (10–15)
BUDUCNOST: Woltering – R. Petrovic, Neagu, Cvijic, S. Lazovic, Byzdra, Mehmedovic. Csere: Zderic (kapus), M. Vukcevic (kapus), Jezic, Dalby, Knezevic, Gjeorgjievska. Edző: Dragan Adzic
GYŐRI ETO: Lunde – Bognár-Bódi, Bulatovic, Görbicz, Löke, Amorim, Kovacsics. Csere: Herr O. (kapus), Tervel, Hornyák Á., Orbán A., Korsós, Rédei-Soós, Hornyák D., Sirián. Edző: Ambros Martín
MTI Fotó: Kovács Anikó
