Családi vállalkozás

Az autósportban nem ritka, hogy családtagok, rokonok versenyeznek egy csapatban sokszor egymás ellen. Így van ez a Magyar Szlalom Bajnokságban is. Különböző kategóriákban különböző autókkal, de apa-lánya, apa-fia vagy éppen fivérek küzdenek egymással és egymás ellen.

A teljesség igénye nélkül kérdeztünk meg néhány ilyen „pilótapárost”, miért jó így versenyezni, miért döntöttek úgy, hogy családtaggal indulnak versenyeiken:

 

Hefler Róbert és Ifj. Hefler Róbert (apa-fia)

Ifj. Hefler Róbert: „Azt gondolom, azért jó, mert így össze tudjuk mérni a teljesítményünket. Ha egyikünk gyorsabb, mint a másik, akkor tudunk tőle tanulni és tudunk gyorsulni. Így egyszerűbb, mintha külön versenyeznénk.”

Hefler Róbert: „Direkt összehasonlítás ugyanazzal a technikával, mivel két különböző módon vezetünk. Ez megmutatkozik az időkön. Illetve több időt tudunk együtt tölteni. Hobbinkat közösen űzzük.”

 

Czang fivérek, Balázs és György

Czang Balázs: „Mi bátyámmal ugyan azon autóval versenyzünk, így az autó felkészítési ideje, és díja is mondhatni feleződik. Egymásnak segíthetünk ötleteinkkel, hogy mit lehetne jobbá tenni az autón.

Másrészről mivel a versenyszellem mindkettőnkben él, így van kihez mérjük egymást, ha a másik egy kicsivel is jobb időt ment, akkor tudjuk hogy van mit javítani, mivel az autó ugyan az, így biztos hogy az emberi tényező a különbség. Külső személőként is megmondjuk egymásnak hogy mi nem tetszett a körön, hol lehetne javítani mit lehetne másképp csinálni. Mivel testvérek vagyunk, látjuk egymáson hogy mikor kell a másiknak bátorítás, doppingolás, vagy éppen nyugalom. A rajt előtti teendőket is megcsináljuk egymásnak, így nincs szükség plusz emberre, szervizesre. Én nagyon örülök hogy együtt versenyzünk, rám pozitív hatással van.”

Czang György: „Jó testvérek vagyunk, így jó együtt versenyezni is. Mindkettőnknek ez a hobbija. Kézenfekvő is, mert egy autót kell felkészíteni. Segítünk a felkészítésben is egymásnak. Viszonylag hasonló a vezetési stílusunk. Édesapánktól tanultunk mindketten, meg egymástól is, ezáltal meglátjuk a másikéban esetleg a hibát vagy el tudunk lesni ami gyorsíthat a miénkben. Így szerintem jól kiegészítjük egymást. Bármelyikünket is megkérdezed, szerintem mindketten azt mondjuk, hogy gyorsítunk egymáson. Gyorsabbak vagyunk úgy, hogy együtt megyünk, mint hogyha egyedül mennénk.”

 

Rákóczi Andrej és Rákóczi Edgár (apa-fia)

Rákóczi Andrej: „2013-as évtől együtt versenyzünk. Egy apának nagyon jól esik, ha fiával együtt tudnak tölteni minél több időt ebben a pörgős, elfoglalt világban. Abszolút ideális, ha megegyezik az apa és fiának hobbija. Fiatal versenyző fiatalos lendületet add az “öregebbnek”. Az apa meg tapasztalattal és bölcsességgel rendelkezik. Idővel az ifjú gyorsabb lesz, tapasztalt is… ezért nagyon büszke vagyok a fiamra, hogy sikeres az autósportban és boldog vagyok, hogy versenyez.”

Rákóczi Edgár: „Negyedik éve versenyzünk együtt Édesapámmal. Igaz, Ő idén már nem indul, de itt van a versenyeimen. Viszont előző években nagyon élveztük azt, hogy ellenfelei voltunk egymásnak is, így magunk közt harcoltunk. Nem egyszer volt apa-fia dobogó.”

 

 

Barakkó Sándor és Barakkó Bernadett (apa-lánya)

Barakkó Sándor: „Betti bátyja Csaba már 11 éves kora óta itt indult. Betti pici kislány kora óta itt volt velünk, és így elkapta a fonalat.” – meséli Sándor, a benzingőz illatának szeretetét.

Barakkó Bernadett: „Engem az elején nem is érdekelt ez az egész, aztán elkezdtem én is járni a versenyekre. Nagyon megtetszett, Apu is mindenben támogat, testvérem is, meg az egész család. Nagyon jó az egész.”

 

Simon István és Simon Robin (apa-fia)

Simon István: „Lényegében nem rivalizálunk. Szeretném és büszke lennék a fiamra, ha ő lenne a bajnok. Minden erőmmel segítem, hogy talán sikerüljön megszerezni a bajnoki címet. Előző futamban ő ment jobbat, előtte én mentem gyorsabban. Bízom benne, hogy ha ő meg tudná nyerni ezt a versenyt és én esetleg a második vagy harmadik helyre befutnék, akkor meg tudná szerezni a bajnoki címet. Így hozzásegíteném, és el kell ismerjem, már ő a jobb a családban. A fiamra rólam ragadt rá a versenyzés. Mert én 38 éve versenyzem.  Először rallyeban mentem, aztán pályán, hegyen, utána pedig a szlalomba jöttem. Mindössze 150 lóerős autónkkal ott vagyunk az élmezőnyben, komoly autók ellen.”

Simon Robin (Magyar Szlalom Bajnok 2017): „Nekem ez az első évem a Szlalom Bajnokságban. Úgy indultam neki, hogy kipróbálnám magam egy versenyen, ez viszonylag jól összejött. Így maradtam, és a többi versenyre is eljöttem. Most már Hála Istennek olyan eredményekkel büszkélkedünk, hogy én is és Apám is pontegyenlősséggel vagyunk, bajnokesélyesként.”

 

 

Sződy fivérek, Szabolcs és Zsolt

Sződy Szabolcs: „Számomra, számunkra azért jó, mert mi együtt nőttünk fel a kis korkülönbség miatt.  Együtt játszottunk a Matchboxokkal, együtt építettük a makett autókat. Később már autóversenyeket is néztünk tv-ben aztán élőben. Aztán eldöntöttük 2000-ben, hogy indulunk autóversenyen, akkor még külön autóval mentünk, hiszen Zsoltinak egy Trabantja volt, nekem egy Wartburgom. Aztán a Trabantot kezdtük el építgetni és versenyeztünk vele 7 évig. A közös autó, közös kategória nem egyszer hátrány, mivel „kiüthetjük egymást” a jó eredmény alól, vagy éppen a pontszámainkkal a jobb helyezést a másik alól. Sajnos, ez meg is történt már. Ez benne van a pakliban. Másoknál is előfordult már ez. Néha egymásnak szurkolunk, néha meg bosszankodunk, hogy egy nagy lehetőséget vett el egyikünk a másiktól.”

Sződy Zsolt: „Sokkal egyszerűbb az autó szállítása is, ha ketten indulunk egy autóval.  Szervízelni, szállítani, felkészíteni, dekorálni. Megosztjuk a feladatokat, így egész gyorsan meg lehet csinálni családon belül. De vannak, akik szorosabb barátságban vannak egymással, és így indulnak többen a versenyen egy autóval. Egyéb más szlalom versenyeken is megengedett ez az „átülés”, érdemes belevágni.”

 

Fotók és interjúk:

Sportmenü