Márton Ricsi már nem tékozló fiú

Márton „Ricsi” rossz döntéseket hozott, de tanult a tavalyi baklövéséből

Nem csupán az edzőtársának tekinti, hanem a barátjának is tartja Milák Kristófot a nála egy évvel többet számláló Márton Richárd, aki így sem ért mindenben egyet a világbajnok és világcsúcstartó úszózsenivel. Mostanában például az igazi kihívások nélkül maradt 2020-as esztendő minden nyűgjének kezelésével – írta az SzPress Hírszolgálat. „Ricsi” féléves tévelygés és felszívódás után tavaly szeptemberben állt be a sikerkovács Selmeci Attila miniatűr méretű csapatába, amelyet rajta és Milákon kívül, a trió rangidőseként Biczó Bence alkot.

Szárnyalásnak kellett volna következnie

Essünk túl a nehezén, ne maradjon a végére a rossz, amin szerencsére már túltettem magamat – ezzel a bátor kijelentéssel kezdte az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatát Márton Richárd, aki a 2017-es indianapolisi junior világbajnokságon két magyar gyorsváltó tagjaként is aranyérmet vehetett át, nem mellékesen Milák Kristóf stafétatársaként. – Szárnyalásnak kellett volna következnie, de nem így történt. Megtorpantam és elbizonytalanodtam, aztán egy csomó rossz döntést hoztam. Lázadásba kezdtem a szüleim ellen, helyettük egy olyan emberre hallgattam, akire nem kellett volna, hanyagoltam az úszást és beálltam ételfutárnak. Fél évet elpocsékoltam a sportpályafutásomból, de észbe kaptam és még időben fordultam vissza a rosszfelé vezető úton. Rájöttem, hogy a tehetségemet nem herdálhatom tovább. Örökre megtanultam, hogy a jövőben ugyanazokat a hibákat még egyszer nem követhetem el.

A válságból kikecmergett Ricsinek kapóra jött, hogy Selmeci Attila tavaly már a szövetség segítséget is kérve edzőtársat keresett Kristóf mellé, nem amolyan irammenőt, hanem egyenrangú partnert a közös munkában. Olyan úszót, aki nem csak segít, hanem profitál is az új kapcsolatból. A klubcsere nélküli váltást nem vétózta meg a Budafoka SE, ettől kezdve csak Mártonon múlt, hogy miként él az új lehetőséggel.

Nehéz ilyenkor okosnak lenni

Attila bá’ egy kivételesen jó ember, szigorú, de nem vaskalapos, a szakértelme pedig megkérdőjelezhetetlen – folytatta az említett okok miatt a Milákot égbe repítő 2019-es dél-koreai világbajnokságról lemaradt sportoló. – Neki és a visszatért lelkesedésemnek köszönhetem, hogy a tavaly decemberi rövidpályás országos bajnokságon visszakapaszkodhattam az élvonalba, számomra fantasztikus 51.6-tal szorosan ott voltam Szabó Szebasztián, Kristóf és Cseh Laci mögött a 100 pillangó döntőjében. Aztán következtek a hosszú edzőtáborok, sok-sok munkával, de egyre több bíztató jellel is. Februárban Dél-Afrikában már olyanokat repesztettem, hogy felrobbant a stopperóra, mondhatom, életem legjobb formájában voltam, amikor ránk zuhant a koronavírus járvány bombája. Odalett a márciusi OB, a májusi budapesti EB, és minden olyan verseny, amit beterveztünk. Nehéz ilyenkor okosnak és eltökéltnek lenni, úgy edzeni, hogy legalább tartani lehessen a szintet. Igaza van az edzőnknek, aki nem győzi ismételni, hogy aki most nagyot lazsál, az még nagyobbat fog koppani, amikor ősszel elkezdődik az olimpiai felkészülés. Sajnálom, hogy Kristóf igazi kihívások nélkül most elveszettnek érzi magát. Bencével együtt igyekszünk jobb kedvre deríteni az edzéseken, húzni magunkkal, de ha megmakacsolja magát, minden hiába. Odáig rendben van, hogy élvezni szeretné a fiatalságát, el-el marad az edzésekről, ezzel én is így vagyok, de nagy szüksége lenne a régi mentalitására, mert az idei mizéria után jövőre nem lesz nyugta a versenyektől, és a sok utazástól. Az egyik véglet után a másik vár rá, embert próbáló sorozat. Ami engem illet, először is magamat, az eddigi legjobb eredményeimet akarom felülmúlni, közben várom azt a napot, amikor egyszer le tudom győzni a 100 pillangón Kristófot. A legutóbbi felmérőn egy tizeddel maradtam el a legjobbamtól, az 50 méteren pedig tizedeket javítottam. Teszek rendesen azért, hogy kijussak az olimpiára, aztán a világbajnokságra is, döntős helyekért csatázhassak, a jövő májusi budapesti Európa-bajnokságon pedig még a dobogót is megcéloznám” – mondta befejezésül Márton Richárd, akit már senkisem nevezhet tékozló fiúnak.

Szalay Péter (SzPress Sporthírszolgálat)