Nagy László: Extrákkal felturbózott teljesítmény kell a kölni BL döntőben

Nincs szomorúság Nagy Lászlóban, a kézilabdatörténelem kimagasló alakjában amiatt, hogy tavalyi visszavonulását követően az idei Bajnokok Ligája döntőben játékosként már nem segítheti a Telekom Veszprémet, amelynek 2012-től 2019-ig volt az oszlopos tagja.

Joggal büszke viszont arra, hogy 39 esztendősen ő lehet az „Építők” sportigazgatója, a hazai szövetségben pedig alelnökként tevékenykedhet – írta az SzPress Sporthírszolgálat.

Egyszer sem fordult meg a fejemben az a gondolat, hogy talán még egyszer be kellene fűteni a kazánt, mert úgy időzítettem a visszavonulásomat, ahogy elterveztem, az átmenet pedig jobb és gördülékenyebb nem is lehetett volna – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Nagy László, aki 2012-ben kétszeres Bajnokok Ligája győztesként tért haza Barcelonából, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a harmadik BL-trófeáját már a magyar klubcsapatának tagjaként emelheti a magasba. – Minden összejött az „Építőknek” az elmúlt hét év alatt, csak a kölni négyes döntő megnyerése nem, pedig mindig megdolgoztunk a győzelemért, a szorgalmunkat és az akaratunkat senki sem kifogásolhatta.

Három kudarc három oka

Nagy László egy-egy mondatba foglalta azzal kapcsolatos sommás véleményét, hogy 2015-ben, 2016-ban, majd legutóbb 2019-ben miért szorult a második helyre a csapata.

Öt évvel ezelőtt egy olyan parádésan védekező és a helyzeteit nálunk jobban kihasználó Barcelonával kerültünk szembe, amely ellen kis túlzással akkor sem tudtunk volna nyerni, ha a döntő öt napig tart. Egy évvel később viszont nem győztünk szégyenkezni, mert a lengyel Kielce úgy énekelte ki a sajtot a szájunkból, hogy a második félidőben kilenc góllal is vezettünk ellenük. Tavaly a Vardar Szkopje ellen már igazán győznünk kellett volna, de a döntőben nem tudtuk előhúzni a szükséges extrákat,  azt az erőtartalékot, leleményességet és vagányságot, ami így együtt a csupaszív ellenfél legyűréséhez kellett volna.

A tavalyi csatavesztéssel véglegessé vált, hogy sem Nagy László, sem a vele együtt visszavonulót fújó Momir Ilics nem lesz már háromszoros BL-győztes, ahogy a kapuslegenda, jelenleg már veszprémi kapusedző Sterbik Árpád sem büszkélkedhet egy különleges mesterötössel. Valószínűleg már akkor eldőlt, hogy a magyar bajnokcsapat átalakítja a játékoskeretét. A 2019-es kölni BL döntőben szerepeltek közül az említetteken kívül már nem az „Építők” játékosa a szlovén Gajic és Mackovsek, az iráni Jamali, a Szegedre visszatért Mikler Roland, a bosnyák Terzic, valamint a dán Toft-Hansen sem, összesen tehát kilencen, Veszprémbe költözött viszont a BL címvédő Vardarból a brazil Moraes és az orosz Siskarjov.

Tizenkilencezres csarnokan üres lelátók előtt

A csapatunk jelentős szerkezeti változáson ment keresztül, az viszont csak december 28-án és 29-én a kölni Final Four, ezúttal sajnos nézők nélkül megrendezésre kerülő döntőjében dől el, hogy a mostani gárda valóban erősebb-e a tavalyinál. Ez lesz az első zártkapus BL döntő, ráadásul egy ürességtől kongó 19 ezres óriáscsarnokban. Úgy gondolom, hogy a Barcelona és a Telekom Veszprém idén előbbre tart a francia PSG és a német THW Kiel csapatainál, de hozzá kell tenni, hogy a trófeát csak extrákkal felturbózott teljesítménnyel érdemelhetjük ki” – mondta befejezésül a magyar bajnokcsapat sportigazgatója.

Mindehhez még annyit, hogy a Telekom Veszprém átalakított keretében jelenleg öt korábbi BL-győztes készül a kölni megmérettetésre, mégpedig a svéd Nilsson (aki 2013-ban szerepelt győztes csapatban), a spanyol Corrales (2015), és Maqueda (2017), a horvát Strlek (2016), valamint a brazil Moraes.(2019).

Szalay Péter (SzPress Sporthírszolgálat)

Fotó: Sportmenü / Kárpáti Balázs