Nő az olimpiai érmesek járadéka

Ritka pillanatok a Parlament keddi napjáról: egyetértés volt a javaslattal kapcsolatban.

Nőni fog az olimpiai érmesek és edzőik életjáradéka, amennyiben a parlament elfogadja az erről szóló javaslatot. A napirendi pont előterjesztője, Bánki Erik (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az indítvány azokról a sportolókról szól, akiknek eredményeire nemcsak Magyarország, hanem az egész világ felfigyelt.

Magyarország az olimpiai éremtáblázatokon a világ tíz legeredményesebb országa között van – hívta fel a figyelmet.

Az olimpiai életjáradékokat a magyar kormányok eddig mindig támogatták, a mostani törvényjavaslat pedig igazságosabbá teszi a rendszert – érvelt a politikus. A több érmet szerző sportolók eddig ugyanis nem minden érmük után kaptak ugyanolyan juttatást – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a második aranyérem után már csak az elsőért fizetett járadék a húsz százaléka járt, a további érmek után pedig nem kaptak pluszjuttatást a sportolók. Az edzők is csak egy versenyzőjük egy érme után kaptak járadékot – mondta.

A módosító javaslat elfogadása után valamennyi sportoló, valamennyi érme után megkapja azt a járandóságot, ami neki egyébként járna – összegzett.

A 2019-es költségvetésbe valamivel több mint 1,9 milliárdot terveztek be az olimpiai járadékok rendszerére, a jogszabály elfogadása után a forrásigény 3,6 milliárd forintra nő, de a különbözet gond nélkül fedezhető a büdzsé tartalékából – közölte.

Kormány: még nagyobb megbecsülést kapnak a többszörös érmesek

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy az olimpiai járadék bevezetéséről 1997-ben döntött az Országgyűlés.

A szabályokat az elmúlt húsz évben többször módosították, a jogosultsági kört például kibővítették az edzőkkel és az érmesekkel is. A szabályok alapján jelenleg mintegy 900-an részesülnek járadékban sportolóként, edzőként vagy özvegyként – közölte.

A jelenlegi szabályozás hátrányos azokkal szemben, akik egynél több érmet nyertek, ezért a módosítás kezeli ezt a helyzetet – szögezte le. Az indítvány lehetőséget ad arra, hogy a többszörös érmeseket még nagyobb megbecsülésben részesítsék – hangsúlyozta.

Fidesz: eddig kevesebb pénz járt a második éremért

A javaslat támogatására bíztató Simon Róbert (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy eddig lényegesen kevesebb pénz járt a második olimpiai éremért, mint az elsőért. A törvényjavaslat igazságosabbá akarja tenni a rendszert, mert a jövőben minden aranyérem után ugyanakkora támogatást kapnak majd a sportolók – hívta fel a figyelmet. Az indítvány alapján az edzők is minden egyes tanítványuk által szerzett érem után jogosulttá válnak a járadékra – tette hozzá.

Jobbik: nincs vita az újraszabályozásban

Steinmetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka – hangsúlyozva, támogatják a módosítást – arra emlékeztetett: az olimpikonok hírnevet hoznak az országnak, tevékenységüket pedig elismerik a magyar emberek.

A járadékért a sportolók köszönetét fejezve ki megemlítette: élsportolóként nehéz továbbtanulni, szakmát szerezni, karriert építeni, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a juttatást nem csupán az éremszerzők, hanem edzőik, illetve azok özvegyei is megkapják a módosítással, mondván, ilyen eredményt csak csapatmunkával lehet elérni.

Felvetette, hogy a nem olimpiai sportágakban Európa- vagy világbajnokságot nyerőkre is ki kellene terjeszteni a rendszert, példaként hozva fel, a horvát, a montenegrói és a szerb rendszert.

MSZP: el kell ismerni a teljesítményt

A szocialista párti Hiszékeny Dezső – frakciója támogatásáról biztosítva az előterjesztést – azt mondta, egyetértenek azzal, hogy el kell ismerni a valós teljesítményt.

Kifogásolta, hogy egy másik javaslat, amely a héten kerül a parlament elé, az e szintet meg nem ütő focistáknak is százmilliókat juttat, majd felvetette: hasonló rendszert kellene bevezetni az élet más területén világszínvonalút alkotóknak is.

DK: magasztos pillanat ez

Magasztosnak nevezte a törvénymódosítás tárgyalását a DK vezérszónoka. Gréczy Zsolt hangsúlyozta, hasznos és támogatható az előterjesztés, kitérve arra is, hogy a Nemzet Sportolója elismerés bevezetését sportminiszterként Gyurcsány Ferenc kezdeményezte.

A járadékra fordított évi mintegy tízmilliárd forintról szólva ugyanakkor megemlítette, az nemsokára „két-három focista ára lesz” Magyarországon.

Képviselői felszólalások

A képviselői felszólalások sorát nyitó Varga-Damm Andrea (Jobbik) – a járadék fontosságát kiemelve a sportpályafutások idején komoly fizikai megterhelésnek kitett sportolók életében – kifogásolta, hogy az nem kormány-előterjesztésként került a törvényhozás elé, akárcsak azt, hogy a javaslat szerint a kabinet határozná meg a jövőben a Nemzet Sportolója cím odaítélésének feltételeit és a díjazást.

Tapolczai Gergely (Fidesz) azt kezdeményezte, hogy a járadékot az 1984 előtt érmet szerzett két para- és mintegy félszáz siketlimpikon is kapja meg,

Varga László (MSZP) – ahogyan azt később Varga-Damm Andrea is tette – támogatandónak nevezte a fideszes képviselő ezen felvetését, ugyanakkor a szocialista képviselő kifogásolta, hogy mint itt is, egyre több esetben rendeletben szabályozna részkérdéseket a kormányzat ahelyett, hogy azokat törvényben rögzítenék.

Előterjesztő: sikerült felülemelkedni a politikai véleménykülönbségeken

Az előterjesztők nevében az általános vita lezárása után felszólaló Bánki Erik (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy a felszólalók elvonatkoztattak a pártjaik között feszülő politikai véleménykülönbségektől, és egyetértésükről biztosították a javaslatot.

Közlése szerint a beterjesztés előtt számos olimpikonnal egyeztettek az ügyben, és azok egyetértettek abban, „ez lesz az igazságos elosztás”.

A para- és siketlimpiák érmeskörének bővítését azzal hárította el, hogy 1984 óta működik jól szervezett kvalifikációs rendszer, ezért is szabták meg így a járadékban részesülők körét.

(MTI)

fotó: MTI/Bruzák Noémi