Ritka pillanatok a Parlament keddi napjáról: egyetértés volt a javaslattal kapcsolatban.
Nőni fog az olimpiai érmesek és edzőik életjáradéka, amennyiben a parlament elfogadja az erről szóló javaslatot. A napirendi pont előterjesztője, Bánki Erik (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az indítvány azokról a sportolókról szól, akiknek eredményeire nemcsak Magyarország, hanem az egész világ felfigyelt.
Magyarország az olimpiai éremtáblázatokon a világ tíz legeredményesebb országa között van – hívta fel a figyelmet.
Az olimpiai életjáradékokat a magyar kormányok eddig mindig támogatták, a mostani törvényjavaslat pedig igazságosabbá teszi a rendszert – érvelt a politikus. A több érmet szerző sportolók eddig ugyanis nem minden érmük után kaptak ugyanolyan juttatást – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a második aranyérem után már csak az elsőért fizetett járadék a húsz százaléka járt, a további érmek után pedig nem kaptak pluszjuttatást a sportolók. Az edzők is csak egy versenyzőjük egy érme után kaptak járadékot – mondta.
A módosító javaslat elfogadása után valamennyi sportoló, valamennyi érme után megkapja azt a járandóságot, ami neki egyébként járna – összegzett.
A 2019-es költségvetésbe valamivel több mint 1,9 milliárdot terveztek be az olimpiai járadékok rendszerére, a jogszabály elfogadása után a forrásigény 3,6 milliárd forintra nő, de a különbözet gond nélkül fedezhető a büdzsé tartalékából – közölte.
Kormány: még nagyobb megbecsülést kapnak a többszörös érmesek
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy az olimpiai járadék bevezetéséről 1997-ben döntött az Országgyűlés.
A szabályokat az elmúlt húsz évben többször módosították, a jogosultsági kört például kibővítették az edzőkkel és az érmesekkel is. A szabályok alapján jelenleg mintegy 900-an részesülnek járadékban sportolóként, edzőként vagy özvegyként – közölte.
A jelenlegi szabályozás hátrányos azokkal szemben, akik egynél több érmet nyertek, ezért a módosítás kezeli ezt a helyzetet – szögezte le. Az indítvány lehetőséget ad arra, hogy a többszörös érmeseket még nagyobb megbecsülésben részesítsék – hangsúlyozta.
Fidesz: eddig kevesebb pénz járt a második éremért
A javaslat támogatására bíztató Simon Róbert (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy eddig lényegesen kevesebb pénz járt a második olimpiai éremért, mint az elsőért. A törvényjavaslat igazságosabbá akarja tenni a rendszert, mert a jövőben minden aranyérem után ugyanakkora támogatást kapnak majd a sportolók – hívta fel a figyelmet. Az indítvány alapján az edzők is minden egyes tanítványuk által szerzett érem után jogosulttá válnak a járadékra – tette hozzá.
Jobbik: nincs vita az újraszabályozásban
Steinmetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka – hangsúlyozva, támogatják a módosítást – arra emlékeztetett: az olimpikonok hírnevet hoznak az országnak, tevékenységüket pedig elismerik a magyar emberek.
A járadékért a sportolók köszönetét fejezve ki megemlítette: élsportolóként nehéz továbbtanulni, szakmát szerezni, karriert építeni, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a juttatást nem csupán az éremszerzők, hanem edzőik, illetve azok özvegyei is megkapják a módosítással, mondván, ilyen eredményt csak csapatmunkával lehet elérni.
Felvetette, hogy a nem olimpiai sportágakban Európa- vagy világbajnokságot nyerőkre is ki kellene terjeszteni a rendszert, példaként hozva fel, a horvát, a montenegrói és a szerb rendszert.
MSZP: el kell ismerni a teljesítményt
A szocialista párti Hiszékeny Dezső – frakciója támogatásáról biztosítva az előterjesztést – azt mondta, egyetértenek azzal, hogy el kell ismerni a valós teljesítményt.
Kifogásolta, hogy egy másik javaslat, amely a héten kerül a parlament elé, az e szintet meg nem ütő focistáknak is százmilliókat juttat, majd felvetette: hasonló rendszert kellene bevezetni az élet más területén világszínvonalút alkotóknak is.
DK: magasztos pillanat ez
Magasztosnak nevezte a törvénymódosítás tárgyalását a DK vezérszónoka. Gréczy Zsolt hangsúlyozta, hasznos és támogatható az előterjesztés, kitérve arra is, hogy a Nemzet Sportolója elismerés bevezetését sportminiszterként Gyurcsány Ferenc kezdeményezte.
A járadékra fordított évi mintegy tízmilliárd forintról szólva ugyanakkor megemlítette, az nemsokára „két-három focista ára lesz” Magyarországon.
Képviselői felszólalások
A képviselői felszólalások sorát nyitó Varga-Damm Andrea (Jobbik) – a járadék fontosságát kiemelve a sportpályafutások idején komoly fizikai megterhelésnek kitett sportolók életében – kifogásolta, hogy az nem kormány-előterjesztésként került a törvényhozás elé, akárcsak azt, hogy a javaslat szerint a kabinet határozná meg a jövőben a Nemzet Sportolója cím odaítélésének feltételeit és a díjazást.
Tapolczai Gergely (Fidesz) azt kezdeményezte, hogy a járadékot az 1984 előtt érmet szerzett két para- és mintegy félszáz siketlimpikon is kapja meg,
Varga László (MSZP) – ahogyan azt később Varga-Damm Andrea is tette – támogatandónak nevezte a fideszes képviselő ezen felvetését, ugyanakkor a szocialista képviselő kifogásolta, hogy mint itt is, egyre több esetben rendeletben szabályozna részkérdéseket a kormányzat ahelyett, hogy azokat törvényben rögzítenék.
Előterjesztő: sikerült felülemelkedni a politikai véleménykülönbségeken
Az előterjesztők nevében az általános vita lezárása után felszólaló Bánki Erik (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy a felszólalók elvonatkoztattak a pártjaik között feszülő politikai véleménykülönbségektől, és egyetértésükről biztosították a javaslatot.
Közlése szerint a beterjesztés előtt számos olimpikonnal egyeztettek az ügyben, és azok egyetértettek abban, „ez lesz az igazságos elosztás”.
A para- és siketlimpiák érmeskörének bővítését azzal hárította el, hogy 1984 óta működik jól szervezett kvalifikációs rendszer, ezért is szabták meg így a járadékban részesülők körét.
(MTI)
fotó: MTI/Bruzák Noémi