Torta, könnyek és boldogság Dunaújvárosban

Hazaérkezett Dunaújvárosba az immár kétszeres Európa-bajnok tornász, Kovács Zsófia, akit csakúgy, mint a mersini Európa-bajnokságon résztvevő valamennyi dunaújvárosi sportolót, edzőt kitörő lelkesedéssel fogadták a Dunaferr SE új tornacsarnokában, ahol Pintér Tamás polgármester is megjelent.

Az Eb dunaújvárosi hőseit – a junioroknál Mayer Gréta, a felnőtteknél Makovits Mirtill és Kovács Zsófia, edzőként a felnőtteknél Trenka János, a junioroknál Badics Réka volt a delegáció tagja – hatalmas ovációval köszöntötték a Dunaferr SE tornászai, a klub és a város vezetése – számolt be kedden a Magyar Torna Szövetség.

A megható pillanatokat követte az élménybeszámoló, majd a városvezetés részéről többen is gratuláltak a remek szerepléshez, így Pintér Tamás polgármester is, ráadásul egy televízióval lepték meg az egyesületet videóelemzés céljából. Az eseményen természetesen előkerültek az érmek is, amely végül közös tortázással zárult. Ahogyan arról beszámoltunk, a kontinesviadalon sporttörténelmi sikerek születtek. A junior együttes tagjaként Mayer Gréta bronzérmet szerzett a csapatok versenyében, a szerenkénti döntőkben pedig gerendán ezüst-, talajon bronzéremmel gazdagodott. A felnőtt csapat Kovács Zsófiával és Makovits Mirtillel szintén harmadik lett, míg Kovács Zsófia ugrásban és felemáskorláton is Európa-bajnoki címet szerzett.

Kovács Zsófia, kétszeres Európa-bajnok tornász:

Elképesztő az az öröm és az a szeretet, amivel itt Dunaújvárosban fogadtak bennünket, és személy szerint engem is. Nagy öröm és boldogság, hogy itt a felújított dunaújvárosi tornacsarnokban köszöntöttek, amely elkészült, hála az államtitkárságnak, az NSK-nak és a Magyar Torna Szövetségnek. Még mindig nem hiszem el, hogy kétszeres Európa-bajnoknak mondhatom magam. Tisztában vagyok azzal, hogy nem a teljes mezőny vett részt a kontinensviadalon, ezzel együtt nagyon büszke vagyok arra, hogy örömet szereztem az itthoniaknak. Hihetetlen volt, hogy felemáskorláton Székely Zójával, egy másik magyar tornásszal együtt állhattam a dobogóra, mindegy is mi a végső sorrend, de az, hogy egy honfitársammal közösen értünk fel egy kontinensviadalon a legjobbak közé, az leírhatatlan. 

Fotó: MATSZ/Freschli József