Újoncbravúr és bajnokdiadal egy modern klasszikusban

„Back to the Future”- vissza a jövőbe – harangozták be a német médiumok azt a tényt, hogy a DTM 17 év után visszatért modernkori történetének egyik emblematikus, de modernizált versenypályájára, a belgiumi Zolderbe.

Nos, ezen a régi új, két iszonyatosan gyors, éppen ezért két shikannal zabolázott egyenest is tartalmazó 4 kilométeres aszfalton a hétvége második versenyén, napfényes időjárásban ritka izgalmas versenyt vívott a féltucat rookie-val (újonccal) megújult és (szó szerint) felturbózott – azaz a DTM történetében először 600 lóerőnél is erősebb turbófeltöltős autókkal versenyző – mezőny. De a kronológiát betartva kezdjük a szezon harmadik (szombati) versenyével, melyen Spengler a második sorból befurakodott márkatársa Wittman és Rast (Audi) közé és már az első kanyarban az élre állt. Nagyon előkelő helyről startolt az ismertetlen dél afrikai van der Linde, a BMW-k és Audik armadáját a 13. helyen törte meg az Aston Martin, utána hárman is felsorakoztak az újonc brit gépek, egyikükben a magyar királyi sarjjal, Ferdinand von Habsburggal, akiről azt lehet hallani, hogy a Forma -1 a végső vágya (merész terv…!?) Di Resta (AM) még az első kör megtétele előtt kereket cserélt, de a másodikban még ketten követték az új fiúk, Fittipaldi, majd Frijns (mindkettő Audi) és mindkettő startkiugrásáért (jump start) töltötte le büntetését a boxutcában, akiket jóval később Duval (Audi) követett szabálytalanságáért.

(fotó: DTM)

A táv felénél még mindig Spengler vezetett, az osztrák újonc Eng (BMW) ekkor 5. volt, és mivel az egyik Aston elfüstölt és a pálya közepén állt le, bejött a biztossági autó és majd három kört tett meg a mezőny élén. Az második restartot Spengler oldotta meg a leggyorsabban, Rast és Eng két helyet visszaesett, von Habsburg volt a záróautó, más néven a „söprűskocsi”. A verseny kétharmadánál Spengler és még páran kerékcseréztek,Wittman, Rast, Eng lett a sorrend, de mivel a két előbbinek is ki kellett valamikor menni friss gumikért, virtuálisan már az oszrák „zöldfülü” állt az élen. Rast is cserélt, de nemsokára ő is elmerült a mezőnyben és Aberdeinnel (már megint egy új fiú Audival) együtt hamarosan kiálltak. Az utolsó köröket még Müller (Audi) hatalmas üldözése dobta fel, akinek nagyon fájt a foga a dobogó második fokára, de ezt az örömet – ki más, mint egy újabb kezdő – Eriksson (BMW) nem adta meg neki. Philipp Eng biztosan nyert előbb említett két vetélytársa előtt, a legjobb Aston 8. lett Di Restaval, akit márkatársa von Habsburg követett. Eng az eredményhirdetés után győzelmét a január végén tragikus gyorsasággal elhunyt 63 éves BMW legendának, Karl „Charly” Lamm-nak, a Schnitzer Motorsport csapatvezetőjének és sikerkovácsának ajánlotta.

(Philipp Eng (AUT), BMW; fotó: DTM)

A vasárnapi második verseny óriási meglepetéssel kezdődött: Sheldon van der Linde indult az első rajtrácsról a rövid oldalon, egy DTM bajnok, René Rast mellett, és tartotta magát az élen úgy a verseny feléig. Akkor a rutinos Rast a célegyesen végén kibújt szélárnyékából és a DSR állításával valamint a push to pass rendszer pár másodpercig engedélyezett használatával plusz lóerőket mozgósítva megelőzte, majd gond nélküli és fölényes győzelmet aratott. De a mögöttük történő csetepatét még sokáig emlegetni fogják, nem csak az azt életben vagy videókon látók, hanem valószínűleg a DTM aranytörténeteinek médiatára is kiemelt helyen fogja őrizni. Mivel ezt nem lehet az olvasóval láttatni, az internet egyik népszerű és közismert megosztóján aki akarja eléri, kívülről és belső, „fedélzeti” kamerák szemszögéből is. Röviden csak a lényeget próbálom meg összefoglalni: a verseny úgy kétharmadánál biztonsági autó kellett, és ez alatt elszállították a Wittmann által „félrelökött” Frijns versenygépét. (a német ezért természetesen áthajtásos büntetést kapott.)

Ezt kihasználva öten is azonnal kereket cseréltek, és miután a safety car kiment, friss gumikon szenzációs előzési akciók kezdődtek az összetorlódott középmezőnyben, a benne résztvevők nem kímélték a cikk elején említett, korlátozott használatú „gyorsítókat”. A veterán Green (Audi) például a 9. helyről kezdte meg „ámokfutását”, és például a hetedikről egyszerre két vetélytársát hagyta (belső íven) faképnél. Ezután 5 perc alatt levadászta Rockenfellert így már csak van der Linden állta útját a dobogóhoz vezető úton. Mögötte egy nyolcgépes packban Spengler (BMW) kopírozta le a britet, aki többszöri kísérlet után az utolsó körben mégis csak a dél afrikai újonc elé vágott, mögötte még Rocki is megtette ezt.

(Philipp Eng (AUT), BMW; René Rast (GER), Audi; Jamie Green (GBR), Audi; fotó: DTM)

A pódium tehát így alakult: Rast a tetején, Eng második,Green bronzérmes.

A misanoi éjszakai versenyhétvége előtt a tabellák állása a következő:
1. Philip Eng (AUT) 59
2. René Rast (DEU) 54
3. Marco Wittmann (DEU) 43
4. Mike Rockenfeller (DEU) 42
5. Nico Müller (CH) 41
6. Robin Frijns (NED), 31,
… 16. Ferdinand von Habsburg (AUT) 2 pont.

A márkák versengésében az Audi vezet 215 ponttal, a BMW 186-tal követi, az Aston Martin 15-nél tart.

(Márton István)

Fotók: DTM