Az ULTRA c. film rendezője, fotográfus, színész és persze hosszútávfutó.
A 37 éves Simonyi Balázs a Budapesti Honvéd SE atlétája. 2014-ben az 50 km-es futásban országos bajnoki ezüstérmes lett, négyszeres Ironman, ennyiszer teljesítette az UltraBalatont is, valamint a 246 kilométeres Spartathlont, emellett még több tucat maratont és számos más ultrafutóversenyt pipálhatott már ki. Szeptember tizedikén idén is rajthoz áll a 32. Wizz Air Budapest Félmaraton versenyén, melyen könnyen megjósolható, hogy az élcsoportban fut majd be.
A BSI hétfői tájékoztatása szerint a rendezőnek a futás 2007-ben lépett be az életébe, amikor a mindennapjaiban mélypontra került. „Nem voltam klasszikus depressziós, de magam alatt voltam, minden tekintetben”. Valahol olvasott róla, hogy a futás is jelenthet kiutat a helyzetből, és plusz motivációként hatott még, hogy egy barátja, az ULTRA későbbi producere, lefutotta a „rettegett” 42 kilométert. Ezek hatására ő is neki állt edzeni és 2 hónap után már be is nevezett egy maratonra. „Ez egy klasszikus futóevolúció. Mindenkivel megtörténik, hogy a babatávoktól eljutunk a hosszabb távokig, de mindenkinél máshogy alakul, hogy hol áll meg.” Nos, Balázsnak egészen 246 km-ig nem sikerült megállnia, ezzel is tanúbizonyságot téve kitartásának, kalandvágyának. Majdnem mindennap edz, de leginkább kisebb távokat, 10-15 kilométert szokott teljesíteni, főleg gyilkos résztávos pályaedzéseket és regeneráló kocogásokat. Hosszút futni csak versenyen van kedve és ideje. Véleménye szerint „sokkal nehezebb egy maratont vagy félmaratont keményen, csúcsmaxon megfutni, mint például egy ultrát, és nehezebb is faragni az időből”. Nem mellesleg tavalyi 31. Wizz Air Budapest Félmaraton ideje 1 óra 21 perc lett (legjobbja 1:17), ami kimagasló teljesítmény egy a futással nem teljes „munkaidőben” foglalkozó atlétától. A szinkronszínész rendszeres indulója szinte mindegyik a Budapesti Sport Iroda által szervezett félmaratoni és maratoni versenynek, melyeken remek időket szokott futni.
Balázs futásai közben rengeteg érdekes emberrel és történettel találkozott, ezeket sűrítette a Spartathlon kapcsán egy egész estés filmbe. AZ ULTRÁt úgy forgatta, hogy közben maga is teljesítette a távot. „Mindig felmerülnek kérdések a futás során, legyen akár napi edzés vagy egy extra hosszútáv. Miért csinálom?, mit keresek itt?, mi az értelme? Nincs rendes válasz, de a futás alatt az ember valamennyire legalább közelebb kerül a megfejtéshez és persze önmagához is, és talán pont ez a célja és értelme az egésznek”.
