A sportvilág eddigi legnagyobb buborékja nyújt védelmet 51 nemzet képviselőinek

Merkely professzor 350 tagú „COVID-kommandója” őrködik a budapesti vizes EB résztvevőinek egészsége felett

Két uszodát, a Duna Arénát és a szomszédos Dagály-strandot, a Lupa-tónál kialakított szabadtéri versenypályát, valamint hét hivatalos szállodát foglal magába az a hatalmas buborék, amely a május 10-én kezdődő budapesti vizes Európa-bajnokság résztvevőinek nyújt majd védelmet. Ezeket a létesítményeket március 3-tól senki más nem látogathatja, csak az Európa-bajnokságon résztvevő 51 nemzet küldöttségeinek tagjai, továbbá azok, akik kiszolgálják őket, teljesítik a kéréseiket, és biztosítják a nyugalmukat. A szállodai személyzettel, a logisztikai feladatokat ellátó szakemberekkel, a tudósítókkal, a létesítményüzemeltetőkkel, nem utolsó sorban pedig az orvosokkal, ápolókkal és a szűrésben résztvevőkkel is számolva a felsoroltak száma 3500-nál is több lehet. Ezért is megalapozott dr. Merkely Béla professzornak, az orvos-egészségügyi szolgálat vezetőjének az a kijelentése, hogy a sportvilág eddigi legnagyobb buborékját alakítják ki a magyar fővárosban.

A buborékról a kívülállóknak vélhetően egy vékonyka és ezért sérülékeny burok juthat az eszébe, és nem az az intelligens és sziklaszilárd biztonsági rendszer, amelyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szakemberei terveztek meg és már működtetnek is.

Világszínvonalon

Az a „COVID-kommandó”, amelynek a vezetésére vállalkoztam, először a tavalyi Forma-1-es Magyar Nagydíjon sorakozott fel és gondoskodott a résztvevők folyamatos COVID szűréséről. Azóta tizenhárom hazai és nemzetközi versenyen, illetve edzőtáborban láttunk el ehhez hasonló feladatot – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a Széchenyi-díjas Merkely Béla professzor, a SOTE rektora, akinek az EB alatt a Chief Medical Officer (CMO), azaz az orvosegészségügyi szolgálat vezetője lesz a titulusa.

Kétségtelen, hogy a Forma-1-es versenyekre, az NBA mérkőzéseire és a Grand Slam tenisztornákra nagyobb figyelem irányul, de ezeknek az eseményeknek a résztvevői száma egytől-egyik kisebb volt annál, mint amennyit most a budapesti vizes Európa-bajnokság szervezői regisztráltak. Egyelőre nincs általánosan elfogadott forgatókönyve és nemzetközi szabályzata a buborékrendszerben lebonyolított sporteseményeknek, azt viszont bátran kijelenthetem, hogy a mienk minden szempontból állja a versenyt a külföldön kipróbáltakkal. Amit jól csináltak, abból bizonyos elemet átemeltünk a rendszerünkbe, de a hibáikból is tanultunk. Sok energiát fektettünk a sportesemények működésének tanulmányozására, folyamatosan fejlődő világszínvonalú szűrési rendszerünk pedig egyre hatékonyabban ötvözi az orvostudomány, az informatika és kommunikáció vívmányait.

Mindenre van forgatókönyv  

Merkely professzor ezúttal is felhívta a figyelmet arra, hogy a buborék szigorúan ellenőrzött kapuit csak azok léphetik át, legyenek azok magyarok vagy külföldiek, akik két, 48 órán belül elvégzett PCR teszt negatív eredményével rendelkeznek. A szállodákba költözök akkreditációs igazolványát csak azok után „élesítik”, ha az ott elvégzett második szűrésen nem akadtak fenn. Az ellenőrzések 3 illetve 5 naponként ezek után ismétlődően folytatódnak, egészen az Európa-bajnokság végéig.

A versenyzőket leginkább foglalkoztató kérdés az, hogy mi történik azzal a sportolóval, aki a szállodájában arra ébred, hogy előző este elvégzett PCR tesztje pozitív eredményt mutatott.

Annak a szobájában kell maradnia, és az eredményről késedelem nélkül tájékoztatnunk kell az Európai Úszó Szövetség irodáját, ahol az érintett versenyző akkreditációs igazolványát azonnal érvénytelenítik. A karanténba került sportoló csak akkor kapcsolódhat be újra a versenybe, ha a megismételt PCR szűrés, valamint az antigén teszt eredménye is negatív, de erről, és akkreditációs igazolvány letiltásának feloldásáról csak a LEN dönthet. Mint CMO, magam is felmentést adhatok, ha már megbizonyosodtam arról, hogy az első PCR teszt kétes pozitív eredményt mutatott és az orvosi vizsgálatok sem állapítottak meg heveny fertőzést, aminek a legyakoribb oka, hogy a sportoló korábban esett át a COVID fertőzésen.

Példaértékű EB lehet

Merkely professzor „kommandója’ tapasztalt orvosokból, orvosegyetemi hallgatókból, ápolókból, és ahogy korábban is, a SOTE sportklubjának egészségügyi ismeretekkel rendelkező tagjaiból toborzódott. Fontos szerepet töltenek majd be a „COVID-marsalok”, szám szerint több mint harmincan, akik a helyszíneken irányítanak és ellenőrzik az egészégügyi előírások betartását. Amilyen például a kötelező távolságtartás, a maszkviselés és a számukra kijelölt zónák elhagyásának tilalma. A marsalok ugyan nem rendelkeznek hatósági jogkörökkel, de nekik kell éberen figyelniük, szükség esetén figyelmeztetniük, súlyosabb esetekben pedig tájékoztatniuk a LEN illetékeseit.

Az EB-n szolgálatot teljesítő csapat nem von el humán erőket az egészségügyi rendszerből, és a Semmelweis Egyetem laboratóriumát sem terheli túl a szűrővizsgálatok magas száma. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy COVID-szűréseink száma és a tesztelések következetes szigora nagyfokú biztonságot teremt az Európa-bajnokságon résztvevők számára. A Szervező Bizottság minden tagjával, és a munkatársaimmal együtt bízunk a sportolók és más résztvevők egészségtudatos és fegyelmezett magatartásában.  Rajtuk áll, hogy milyen versenyt zárhatunk május 23-án. Akkor lennénk igazán büszkék és elégedettek, hogy ha a sportvilág később nem csak úgy emlegetné a budapesti Európa-bajnokságot, mint ahol a legnagyobb buborék volt, hanem  olyan világversenyként, amely a következő nagy versenyek házigazdáinak jó példával szolgált” – hangsúlyozta Merkely professzor.

 

Szalay Péter (SzPress Sporthírszolgálat)

Fotó: Derencsényi István – MUSZ