Úszóként is sokra vihette volna, mégis tornászként lett Európa-bajnok Balázs Krisztián – Druszája, az olimpiai aranyérmes Berki Krisztián a példaképe
A nyújtó döntőseként aranyat, a magyar válogatott tagjaként ezüstöt, az egyéni összetett verseny harmadik helyeztettjeként pedig bronzérmet hozott haza a törökországi junior Európa-bajnokságról Balázs Krisztián, az FTC-Telekom 18 esztendős tornásza, akiről csak most derült ki, hogy úszóként is sokra vihette volna – írta az SzPress Hírszolgálat. A tornászszakma a sokoldalúságát bizonyító harmadik helyét tartja a legtöbbre, nem lebecsülve az aranyat érő gyakorlatát.
Feladásra soha nem gondolt
„Pillangón és mellúszásban is egész jó voltam, a korosztályos országos rangsorban a harmadik helyen álltam, amikor bejött az iskolánkba egy tornaedző, kiszúrt magának, és rávett arra, hogy váltsak sportágat – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Balázs Krisztián, akinek druszája, a londoni olimpiai bajnok Berki Krisztián a példaképe, noha neki nem a lólengés a legerősebb szere. – Sportos családban nevelkedtem fel, édesapám birkózott, anyukám hobbi szinten a futásnak szentelt sok időt, a húgom viszont váltogatta a sportágakat, a kajakozás ugyanúgy tetszett neki, mint egy ideig a judo. Sose nem bántam meg, hogy kikötöttem a tornánál, noha a késői kezdés miatt kezdetben lemaradást kellett behoznom, aztán néhány megtorpanás is lefékezett, feladásra viszont soha nem gondoltam.”
A Magyarock felvétele:
Alkata nem emlékeztet az olimpiai aranyérme mellett három világbajnoki- és hat EB-győzelemmel büszkélkedő Berki Krisztiánra, akit nem csak példaképeként, hanem mentoraként is tisztel. Olyan embert lát benne, aki nem csak a saját karrierének építgetésével foglalkozik, hanem a nála jól fiatalabb tornászok fejlődését is a szívügyének tekinti. Ezt az erényét csillogtatta a lólengés nagymestere legutóbb a tavalyi győri junior világbajnokságon is, ahol Balázs Krisztián, tornászberkekben egyszerűen csak „Kiki”, a nyújtó döntőben bronzérmet érő gyakorlatot mutatott be.
Kamaszkori vadhajtások
„Köszönettel tartozok Nagy Zoltánnak, az edzőmnek, aki immár tíz éve gondoskodik az előmenetelemről. Kiszámíthatatlan kamaszként néha nehezen kezelhető tanítványnak tűnhettem a szemében, de ez csak addig tartott, amíg ki nem nőttem a serdülőkori marhaságaimat. Közös eredményeink bizonyítják, hogy összecsiszolódtunk és jó irányba tartunk. Mindketten az elvégzett munka mennyiségében és minőségében hiszünk, és azt valljuk, hogy az újabb sikerekért mindig lehet és kell is többet tenni.”
(Fotó: MOB/ Szalmás Péter)
Krisztán éremgyűjteménye az elmúlt három esztendőben látványosan gyarapodott. Egy nemzetközi csapat tagjaként ifjúsági olimpiai bajnok lett Buenos Airesben, ugyanott egyéni indulóként egy-egy ezüst és bronzérmet is átvehetett. A korosztályos világversenyeken kiharcolt dobogós helyei is azt bizonyítják, hogy a képességeit jól kamatoztatja.
„A törökországi junior Európa-bajnokságon elért eredményeinkre azért is lehetünk büszkék mi tornászok, mert a világjárvány közepette sokáig nem az volt a kérdés, hogy mennyit edzhetünk, hanem az, hogy egyáltalán bemehetünk-e a terembe. Nekem is kitartásra volt szükségem, hogy ne jussak azoknak a sorsára, akik feladták, és kiálltak s sorból. Akik ezek után megkérdőjelezik, vagy alábecsülik a törökországi kontinensbajnokságon elért eredményeimet, azt javasolnám, hogy tanulmányozzák az elmúlt három évem eredménylistáját” – folytatta önérzetesen a fiatal tornász.
Hűség a Fradihoz
Az Európa-bajnok tornász első éves hallgató a Testnevelési Egyetem edzői szakán, ezen a héten a balestemegelőzés tantárgy ismereteiből kellett beszámolnia.
(Hűség a zöld-fehérekhez,fotó: MATSZ)
„Korai még arról beszélni, hogy egyszer majd az edzői hívatást választom-e, vagy más ismeretek birtokában kilépek a tornasport vonzásköréből. Egyelőre profi sportolóként a tornára összpontosítok, abban a reményben, hogy négy év múlva a párizsi olimpia résztvevője lehetek. Egyre nehezebb gyakorlatok bemutatására vállalkozhatok a nyújtó mellett a korláton, a gyűrűn és a lólengésben is, van hová fejlődni, de jó tudni, hogy ehhez a kellő szívósság is megvan bennem” – hangsúlyozta a 18 éves tornász, aki sehol máshol nem tudja elképzelni a sportolói jövőjét, csak a ferencvárosi klub kötelékében.
Szalay Péter (SzPress Hírszolgálat)
fotó: MATSZ
