A Foci, Sport és Hagyomány július eleji adásának Dr. Hermány Csaba volt a vendége, aki az első 23 egyikeként maga is átvehette a Rudas rend kitüntetést.
Miről is lenne szó? Amikor 2015. június 15-én Rudas Ferenc, a Fradi és a magyar válogatott akkori legidősebb élő labdarúgója átvette a Budapest díszpolgára kitüntetést, bejelentette, hogy létrehoz egy Rudas-rend elnevezésű díjat. A díjban azok részesülhettek, akik nem sportolóként kiemelkedő módon segítették, támogatták az FTC-t és az FTC Baráti Kört. Mivel Rudas Ferenc 23-szor volt válogatott, úgy döntött, hogy a díjat 23 személy kapja meg. Sajnos egy komoly sérülés megakadályozta abban, hogy tovább növelje válogatottságainak a számát. A Rudas-rendnek a kezdetektől tagja a műsor házigazdája, Takács Tibor is.
„Amikor ezt a hírt meghallottam, hogy a Rudas-rend tagja lehetek, egyfelől nagy büszkeséggel töltött el, másfelől felmerült bennem a kérdés: miért is kellene bármilyen elismerést is kapnom azért, mert teszek a Ferencvárosért? Hát ez egy evidencia. Azután megmagyaráztam magamnak, hogy ezt az elismerést ugyan én kaptam, de ez egy egész családot illet, egy olyan családot, amely nemzedékről nemzedékre a kezdetektől segítette a Ferencvárost! Tetteik persze nem csak a Ferencvárosért voltak követendők, hanem az élet bármely más területén is, így mi leszármazók egy elszakíthatatlan erős lánc újabb és újabb láncszemei vagyunk.”
– kezdte mondanivalóját Dr. Hermány Csaba, majd a családja Fradihoz köthető tevékenységeiről beszélt.
„Az FTC egyik alapítója, az első Alapszabály megszövegezője apai nagyanyám, Hérmán Ilona sógora, dr. Keönch (Köncs) Boldizsár. Az első világháborúban 1914. novemberében az első hősi halált halt FTC sportoló, Huber Nándor apám nagybátyja és keresztapja. Édesapámat az 1928. június 2-án tartott közgyűlésen 22 éves FTC sportolóként az FTC vezetőségének tagjává választották, mint jegyzőt, jegyzőtársa pedig unokatestvére, dr. Keönch István volt. Apám az FTC első gyephoki (gyeplabda) csapatának tagja, emellett az FTC teniszezője. A ’30-as években az FTC teniszszakosztály intézője és ezekben az években, mind a gyephoki, mind a tenisz országos szakszövetségekben az FTC képviseletét látta el. Jó barátja volt Toldi Géza, de legjobb barátja Sárosi Gyurka, aki nagyon szeretett teniszezni, így jó partnert talált magának apámban a szórakoztató kiegészítő sportjához. A II. világháború után édesapám már tisztséget nem viselt a Ferencvárosban. A család „csak” Fradi drukker maradt, még ha közben ÉDOSZ-nak, vagy éppen Kinizsinek is hívták.”
Természetesen a rend alapítójának a neve is szóba került a beszélgetés során, aki július 6-án lett volna 103 éves. Rudas Ferenc halála után a rend tagjai egyhangúan úgy döntöttek, hogy a Rudas-rendet életben tartják. A Nemzet Sportolója és a Nemzet Színésze díjak mintájára a kitüntetettek száma az alapító által meghatározott, azaz huszonhárom marad. Egy kitüntetett elhalálozása esetén a cím birtokosai – az eredeti elvek figyelembevételével – tesznek javaslatot az új jelöltekre, akik közül meghatározott többséggel kiválasztják azt a személyt, aki a Rudas-rend tagjává válik.
A kitüntetéshez kapcsolódó oklevelet a rend mindenkori korelnöke (legidősebb tagja) és korjegyzője (legfiatalabb tagja) írja alá, majd azt ünnepélyes keretek között, a rend tagjai nevében, a mindenkori korelnök adja át a kitüntetettnek az adományozáshoz legközelebb eső július 6-án (Rudas Ferenc születésnapja) vagy december 3-án (Rudas Ferenc névnapja).
” A koromnál fogva Rudas Ferencet én már csak, mint embert ismerhettem meg, aki egy végtelenül szimpatikus személyiség volt, minden tettében érződött, hogy nagyon sokat jelent számára az FTC, a Ferencváros. Ebből következően egy ilyen névhez és rendhez tartozni valóban azt jelenti, hogy mi a Fradiért élünk-halunk. „
Íme a teljes beszélgetés:
