Tizenhárom sportágból hatvan versenyzőnk szerepel majd Lengyelországban. Ismerkedjünk meg közelebbről is a Világjátékokban résztvevő sportágakkal.
Fallabda
A fallabda kialakulásának romantikus története ezt a sportágat a börtönből származtatja, a rackets nevű játékot jelölve meg őseként. A játék születését az 1830-as évekre, Londonba teszik, ahol az iskolában a gyerekek egy kis teremben bemelegítés gyanánt ütögették a labdát, miközben a rackets-teremre vártak. A játék elnevezése a puha labda viselkedésére, az általa keltett hangeffektusra utal, mint a „pottyan” vagy a „tottyan”. A játék szabályait 1923-ban rögzítették, és a brit hadseregnek köszönhetően elkezdett terjedni a világban. 1930-ban rendezték meg az első nemhivatalos világbajnokságot, a British Opent. A következő években főleg pakisztáni és egyiptomi játékosok alkották a sportág élvonalát. A hatvanas évek végén ismét angol uralom volt a sportág csúcsán, majd évekre ismét pakisztáni fölény mutatkozott. Az utóbbi három Világjátékokon a magyar fallabdázók képviseltették magukat a játékokon. A fallabda magyarországi megítélésén sokat javított az, hogy 2006-ban Budapest rendezhette meg a sportág egyéni Európa-bajnokságát. A squash az utóbbi években kezd kitörni abból a skatulyából, amely szerint a sportág nem más, mint menedzser sport. A versenysport változata egyre látványosabb világversenyeket produkál, de nagyon fontos a szabadidősportos megnyilvánulása is, hiszen kortól, nemtől függetlenül bárki kipróbálhatja, és rövidtávon sikerélményekkel gazdagodhat a squash-pályán.
Ergométer
Az evezős ergométeres pad egy a teljes testet átmozgató kardio edző eszköz, egyszerre erő-és állóképesség fejlesztő mozgás. Mind aerob, mind pedig anaerob tartományban történő edzéseket lehetővé tesz. A testizomzat 85 %-át mozgásba hozva, valamennyi nagy izomcsoportot meg dolgoztatja az emberei testen. Az evezős mozgás gyakorlására alkalmas eszköz minden korosztály számára pozitív hatással bír mind testileg, mind lelkileg, egyénre szabható terhelést tesz lehetővé, és könnyen elsajátítható mozgásforma. Ennek okán nem csak az élsportban, hanem rehabilitációban és egészségügyi prevencióban is használják az evezős ergométert erő, állóképesség és erő-állóképesség fejlesztésére, valamint mozgáskoordináció javítására és fejlesztésére is.
Aerobik
Az aerobik, mint versenyszerű sporttevékenység, egy divatirányzat terméke. A fitness-boomot mintegy kisérve jelent meg a 80′-as években. Teljesen beleillett az éppen uralkodó szemléletrendszerbe, látványosságával szórakoztatott, a fitneszipar és a gazdaság egyéb területeivel kialakult közvetlen kapcsolata, a vásárlóerőt és a fogyasztói magatartást alakító, befolyásoló szerepe tette többek között, életképessé – áll a Magyar Torna Szövetség leírásában. Az aerobik ugyanis a Magyar Torna Szövetség egyik szakága. Színpadi sportág lévén a látványosságában, a közönségszórakoztató, a közönséget megragadó erejében rejlett minden lehetősége. A sportaerobiknak, mint sportágnak, nagyon rövid a történelme. Ezalatt a rövid idő alatt, látványosságának köszönhetően az érdeklődés középpontjába került, mind a passzív szemlélők, mind pedig az aktív művelésére vállalkozók körében. Az aerobikozás versenyszerű művelésének lehetőségét mindenki számára hozzáférhető formában igyekeztek megteremteni, a versenyszabályok, a versenyzőkkel szemben támasztott követelmények egyszerűek és egyben könnyűek is voltak.
Uszonyosúszás
A búvársport szakágai közül a legnépszerűbb az uszonyosúszás mely uszodai sportág. Gyorsaságával és látványosságával kiemelkedik az uszodai sportágak közül, ezért is nevezhetjük az uszodai Forma 1-nek. Hazánkban, évek óta ez az egyik legeredményesebb nem olimpiai sportág. Búvárúszásban a legfontosabb felszerelési eszköz az uszony, amelynek segítségével a versenyzők lényegesen gyorsabban haladnak a vízben, mint a klasszikus úszók – írja a buvar.hu. A levegővételhez a felszíni úszásnál légzőcsövet (max. hossza: 48 cm) használnak. Búvárúszásnál a légzőcső helyett légzőautomatával felszerelt sűrített levegővel feltöltött búvárpalackot használnak, kivéve az 50 m-es búvárúszást, amelyet egy levegővétellel teljesítenek a versenyzők. Úszás fajták és a versenytávok: felszíni úszás (50, 100, 200, 400, 800, 1500, 4×100, 4×200 m), búvárúszás (50, 100, 400m), uszonyos gyorsúszás (50, 100, 200 m) (kisméretű, gumi – műanyag uszonyokkal történik az úszás).
Szabadvizekben rendezik meg a hosszútávú uszonyosúszó versenyeket, melyeknek programjában 6.000 m, 20.000 m egyéni és 4×3.000 m váltó számok szerepelnek.
Íjászat
A terepíjászat a klasszikus, koncentrikus körös céltáblákon megvívott sportíjászat változatos terepre való kivitelét jelenti. Maga a terepíjászat a vadászíjászatra való felkészülésből eredhet az USA-ból, a XX. sz. elejéről. Később, az új, modern anyagú célok megjelenésével a hagyományos terepíjászatból (és mellett) alakult ki a 3D íjász ágazat is. A terepíjászatban a legismertebbek az IFAA és a FITA nemzetközi szervezetek szabályzatai szerinti versenyek. Az amerikai IFAA a régebbi, de a FITA a nemzetközi versenyzés szempontjából elismertebb, hiszen a FITA terepíjászat nemzetközi versenyei mind kvalifikációs rendszerűek, és a sport szerepel a Világjátékokon (World Games) is. Emiatt az Eb-ken, vb-ken a küzdelem nagyon kiélezett, és sikereket elérni nagyon nehéz ebben a szakágban.
Ju-jitsu
A ju-jitsu az ősi harcművészeti mozgásformák közé tartozik. Vegyes harcművészeti rendszer, ahol megtalálhatók a karatéra jellemző ütések és rúgások, de a judora jellemző dobások, fojtások és feszítések is. Emellett komplex önvédelmi rendszer is. A történelmi korokban a ju-jitsu a szamurájok által alkalmazott közelharc-kézitusa technikákat tartalmazó stílusirányzat volt. Önvédelmi technikáinak hatékonyságát bizonyítja, hogy számos ország kommandós kiképzésében alkalmazzák a ju-jitsu közelharc technikáit, közöttük a magyar TEK-ben is. Több más harcművészeti stílus atyjának tekinthető. A Judo és az Aikido alapítója is ju-jitsu iskolákban tanult, azok anyagaiból merített. Az átlagemberek, sőt fogyatékkal élők számára is hasznos ismereteket tartalmaz a ju-jitsu mozgásrendszer. Alkalmas arra, hogy megtanítsa a növendékeket a talajon való biztonságos mozgásra, gurulásra és esésre. Ezzel akár a szabadidő jelleggel gyakorlók esetében is érvényesül a balesetmegelőző és egészségmegőrző hatása.
Karate
A karate tradicionális oldalának ápolásával párhuzamosan az 1930-as években megrendezésekre kerültek az első karate versenyek. Azóta egyre több versenyt rendeznek kumitében (küzdelem) és katában (formagyakorlat). Modern korunkban a versenyzés elengedhetetlen, hiszen erről szól az élet, és abban segíthetnek a versenyek, hogy a nevelés részeként edzik a testet és az értelmet, új viselkedésformákat taníthatnak meg, gátlásokat oldanak és önbizalmat erősítenek. A különböző stílusszervezetek saját világversenyei évtizedekig hátráltatták az egységes karate sportág világszintű elismerését, amely végül 1998-ban következett be: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a Karate Világszövetség (World Karate Federation) szabályrendszerét hivatalos sportágnak nyilvánította, és a sportdiplomáciában azóta is a WKF jelenti a karate sportágat. Az elmúlt másfél évtizedben a WKF egyik legfőbb törekvése az volt, hogy a karate helyet kapjon az olimpia programján. És bár a sportág többször is karnyújtásnyi közelségben volt a cél eléréséhez, sokáig nem sikerült bekerülni az ötkarikás játékokra. A karaténak kedvező változást hozott ugyanakkor a NOB 2020 elnevezésű reformcsomagja, akárcsak az, hogy a 2020-as olimpia megrendezését Tokiónak ítélték. A japán szervezők ugyanis javaslatot tettek arra, hogy a karate – négy másik sportággal együtt – ott legyen a tokiói játékokon. A NOB 2016 augusztusában jóváhagyta a kezdeményezést, így a karate történetében először ott lesz a 2020-as olimpián!
Strandkézilabda
A strandkézilabda fiatal sportág, 1992-ben alakult ki a kézilabda strandos változata. Magyarországra 7 évvel később ért el. A látványos, pörgős sportág Olaszországból indult el, ahol edzők és játékvezetők egy aktív kézilabdát akartak tervezni nyárra, a homokban. A fejlődés a nagy siker ellenére nagyon lassan indult meg. A kézilabda speciális válfaja lett a strandkézilabda – írja a Wikipedia. A nyári szezon ezzel a sporttal jól kitölthető. A rendes kézilabda játékosok így a nyári pihenőben is kellemesen tudnak készülni az őszi szezonra. Edzőtáborok érdekesebbek, izgalmasabbak. Egy szép sport újabb variánsát nyáron, jó időben nézhetjük. 2005 óta minden Világjátékokról hoztak érmet a magyar strandkézisek. 2005-ben, Duisburgban a női válogatott szerzett ezüstérmet, 2009-ben Kaohsiungban a férfi csapat lett második, míg 2013-ban a kolumbiai Caliban a nők játszottak döntőt a brazilok ellen, és ott is ezüstérmesek lettek.
Szumó
A szumó első írásos említését a Kodzsikiben (Régi Dolgok Krónikája), egy 712-ből származó könyvben találhatjuk, amely a japán írás legrégibb fennmaradt emléke – áll a szumo.hu összegzésében. A Kodzsiki leír egy legendát arról, hogy a japán szigetek birtoklását hogyan döntötte el egy szumómérkőzés. A könyv szerint 2500 évvel ezelőtt Takemikazucsi és Takeminakata istenek Izumo partjainál a Japán-tenger mellett, a mai Simane-tartományban viaskodtak, míg végül az utóbbi veszített. Így a szigetek ellenőrzését átengedték a Takemikazucsi által vezetett japán népnek, aki állítólag megalapította a császári családot, amelyből a mai uralkodó vezeti le az eredetét. A szumómérkőzés szabályai nagyon egyszerűek. A kör alakú küzdőtéren belül két versenyző csap össze a gjódzsi (döntőbíró) jelzésére és a cél, hogy vagy kiszorítsák az ellenfelet a körből, vagy arra kényszerítsék, hogy a talpán kívül valamelyik másik testrésze is hozzáérjen a földhöz. Aki hamarabb kilép, vagy hamarabb földre esik, veszít, míg a másik elkönyvelhet magának egy pontot, és megkapja a győzelemért járó pénzdíjat, illetve az adott mérkőzésre a különböző szponzorok által felajánlott nyereményeket. A meccsek maguk rendszerint rövidek, sokszor csak néhány másodpercig tartanak. Tilos ököllel ütni, gyomrot vagy mellet megrúgni, az ellenfél haját tépni vagy szemét nyomni; ezekért azonnali leléptetés jár. A győztes személyének megállapítása és kihirdetése a gjódzsi feladata.
Tájékozódási futás
Olyan, atlétikai jellegű futósport, ahol a versenyzőnek térkép és tájoló segítségével a térképen feltüntetett ellenőrzőpontokkal kijelölt pályán, a pontokat többnyire előírt sorrendben érintve, a legrövidebb idő alatt kell végigfutni – írja a Wikipedia.
Egyéni verseny: A versenyző egyénileg oldja meg a feladatát, és az egyéni teljesítményét értékelik. Az egyéni verseny lehet nappali és éjszakai. Egyéni versenyen a versenyzők előre meghatározott időközökben indulnak, hogy az együtt futás elkerülhető legyen.
A nappali egyéni verseny a versenytáv szerint lehet: hosszútávú, normáltávú, középtávú, rövidtávú
Váltóverseny
A váltóverseny a tájfutás csapatversenyeinek egyik formája. A váltó tagjai a váltószakaszokat időben egymás után egyénileg teljesítik. A váltószakaszok pályáinak különbözniük kell. A váltóverseny váltószakaszainak kialakításánál több lehetséges megoldás ismert (motola, farsta stb.). Fontos előírás, hogy minden váltónak azonos sorrendben kell érintenie a váltó pálya minden pontját. Váltóversenyen a csapatok első futói egyszerre, tömegrajttal indulnak.
Egyéni – csapatverseny
A csapatverseny másik formája. A futók csoportokba osztva egy-egy csoporton belül azonos pályán versenyeznek, feladatukat egyénileg oldják meg, de csapatban és egyénileg is értékelésre kerülnek. Az egyéni versennyel megegyező módon a rajtoltatás megadott időközökben történik.
Pontbegyűjtő csapatverseny
A csapatverseny harmadik lehetséges formája. A csapat tagjai egyszerre rajtolnak és érnek célba. A csapat eredményét a csapat utolsó beérkező tagjának érkezési ideje határozza meg. A kategória függvényében minden csapattagnak megadott sorrendben 5-12 kötelező pontot kell érintenie. A további pontokat az első pont megfogása után és a befutó pont (a versenypálya utolsó pontja) érintése előtt kell megfogni. Ezeket a pontokat csapatonként csak egy-egy, a csapat által választott versenyzőnek kell érinteni. A csapatnak versenyidejükben kell eldönteni, hogyan érintsék az elosztott pontokat, figyelembe véve a csapattagok képességeit.
Táncsport
A táncsportos versenyeket jellemzően három kategóriában rendezik meg: standard táncokban, latin-amerikai táncokban és tíztáncban. Az első két kategóriában öt-öt táncot kell a versenyzőknek eltáncolniuk (standard táncok: angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox és quickstep; latin-amerikai táncok: samba, cha-cha, rumba, paso doble, jive), a tíztánc versenyeken a versenyzőknek egy verseny keretein belül kell bemutatniuk az öt standard és az öt latin-amerikai táncot. Az egyes versenyeken belül a párosok az induló létszámtól függően több fordulóban versenyeznek (selejtező, elődöntő, középdöntő, döntő). A pontozóbírók a megadott pontozási szempontok alapján az egyes fordulókban azt döntik el, hogy mely párosokat javasolják továbbjutásra (a továbbjutásra javasolt versenyzők rajtszáma mellé X-et tesznek). A legtöbb X-et gyűjtött párosok jutnak tovább a következő fordulóba. A döntőben a pontozóbírók tánconként rangsorolják a párosokat aszerint, hogy ki érdemli meg az első, második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyezést. A végső eredményt a tánconkénti összesített eredmény adja meg. A Világjátékokon latintáncok, standardtáncok lesznek, valamint 2013 után másodszor a salsa-versenyeket is megrendezik. A salsa egy világszerte elterjedt társasági tánc neve, mely az utcai latin táncokhoz sorolható.
Erőemelés
Komoly fizikai erőt kívánó összetett sportág. Három fogásnem jelenti az erőemelést, ez a guggolás, a felhúzás és a fekvenyomás. Ennek a három fogásnemnek a teljesítéséhez test összes izmára szükség van. A Magyar Erőemelő Szövetség 1996-ban alakult. A sportág hazai eredményességét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az elmúlt 21 évben magyar erőemelők a világ- és Európa-bajnokságokon a csapatkönyv megírásáig összesen 104 aranyérmet szereztek. Amióta Magyarország egységes csapatot indít a Világjátékokon, azóta egyetlen alkalommal, 2009-ben fordult elő az, hogy nem volt magyar induló a sportágban. 2005-ben Mészáros Tibor képviselte a magyar színeket Duisburgban, 2013-ban pedig Szabó Ágnes vett részt a Világjátékokon.
Vitorlázó műrepülés
Ebben a sportágban a magyar versenyzők a világ legjobbjai közé tartoznak. A Világjátékokon Tóth Ferenc és Szilágyi János képviseli a magyar színeket. Tóth Ferenc háromszoros világbajnok, Szilágyi János pedig a legutóbbi világbajnokságon egyéniben ezüstérmes, csapatban pedig aranyérmes lett. A vitorlázó műrepülésben megrendezett versenyek egy kötelező programból, és több ismeretlen kötelező programból állnak. Előbbiben a kiírás szerinti kötelező elemeken kívül a pilóta is beletesz saját figurát, míg az ismeretlen kötelező programban a verseny előtt 24 órával adják közre a figurák listáját, és azt a levegőben kell bemutatni. A versenyeken 12 tagú nemzetközi zsűri pontozása alapján alakul ki a végső sorrend.
A magyar sportolók névsora:
Aerobik: Bali Dániel, Hegyi Dóra, Farkas Balázs, Mazács Fanni, Szőllősi Panna, Deák Anna, Lőcsei Zoltán, Bökönyi Klaudia, Szalóki Emese, Szabó Júlia, Etényi Zsófi, Kőrösi Kitti, Táskai Anita, Erdősi Dániel, Szenes Boglárka, Szilvás Angéla, Varga Dorottya
Ergométer: Fekete Beatrix, Pétervári-Molnár Bendegúz, Tamás Bence
Erőemelés: Szabó Ágnes
Fallabda: Farkas Balázs, Kis-Máté Csenge
Íjászat: Kakas István, Buzás Károly
Ju-jitsu: Szűcs Kristóf
Karate: Tadissi Martial
Strandkézilabda: Balogh Ádám, Vitáris Norbert, Kun Attila, Gyene Norbert, Vizes Patrik, John András, Nagy András, Priczel Bence, Zakics Bence, Gábori Máté
Szumó: Forgó Fruzsina, Makai Erika, Sárkány Vivien
Tájékozódási futás: Gyurkó Fanni, Weiler Virág, Bakó Áron, Baumholczer Máté
Táncsport: László Csaba, Páli Viktória, Andrea Silvestri, Váradi Martina, Pék Máté, Nagy Edit Lilla
Uszonyosúszás: Károlyi Csilla, Kanyó Dénes, Senánszky Petra, Kosina Gergő, Varga Krisztina, Dimák Dávid, Kothencz Petra, Gruber Kornél
Vitorlázó műrepülés: Tóth Ferenc, Szilágyi János
