Az Antarktisz nem adja könnyen magát, sőt, mintha a célhoz közeledve egyre nagyobb akadályokat gördítene Rakonczay Gábor elé. A mínusz 28 Celsius-fok a széllel korrigálva mínusz 40 Celsius-fok, s ha a hideg nem volna elég, akkor vannak napok, amikor whiteoutban, vagyis átláthatatlan fehérségben gyalogolnak a Déli-sark Expedíció tagjai, ami azt jelenti, hogy csak a sílécük előtti egy-két métert látják.
A Sportmarketing Ügynökség szerdai beszámolója szerint ha minden jól megy, már egy hét sincs hátra az életre szóló kalandból, de a magyar extrém sportoló előtt álló napok egyáltalán nem ígérkeznek könnyűnek. „A legutóbbi volt eddig a leghidegebb napunk – szögezte le Rakonczay. – Amikor az elutazás előtt az RTL Klub riporterével, Hubai Antallal bementünk egy mínusz negyven fokos hűtőkamrába, el sem tudtam képzelni, hogy egész nap ott múlassam az időt. Pedig ma így történt… Goethe klasszikus igazsága jutott eszembe, amely úgy hangzik: A nehézségek a célhoz közeledve fokozódnak! Ez a szó szoros értelmében is igaz, mert reggel elértük az előző nap ledobott élelmet, így már bőven van kajánk a célig, viszont volt ott két nagy kanna üzemanyag is a vízolvasztáshoz, amit szintén viszünk magunkkal. Ennek a nagy része megmarad majd, így arra jó, hogy elcipeljük a Déli-sarkig. Vagyis hogy én elcipeljem. A többiek így is kezdenek lassulni, nekem meg tíz kiló ide vagy oda nem akkora kaland. A szánom súlya így ismét emberes, de ha így jobban haladunk, örömmel viszem.”
Az előírás szerint az expedíció tagjai nem vihették magukkal az utolsó egy heti élelmet, úgy, mint a többit, azt repülőgépről dobták le nekik – igaz, eléggé kalandos körülmények között. Ennek eredetileg a 87.5 foknál kellett volna megtörténnie, ott azonban a hasadékok miatt nem volt lehetséges, de végül néhány nappal a tervezett után sikerült, és ez a lényeg. Persze a repülőgépek nem az expedíció miatt mennek oda, hanem az Amundsen-Scott bázisra hozzák-viszik az embereket, s közben felraknak a fedélzetre egy-egy zsáknyi élelmet is. Aztán ha megfelelőek a feltételek, kidobják. Most is ez történt, így Rakonczayéknak most már van élelmük a hátralévő napokra. A csapat tagjai egyébként a farkasordító hidegben kisebb fagyási sérüléseket szenvedtek, de legalább a terep járhatóbb, mint korábban, s napról napra közelebb kerülne a céljukhoz, vagyis hogy a szárazföld partjáról indulva a klasszikus Messner-Fuchs útvonalon haladva elérjék a Déli-sarkpontot.
„Vannak kisebb fagyási sérüléseink: semmi komoly, de arra éppen elég, hogy tudjuk, nem a játszótéren vagyunk – mondta Rakonczay. – Az idei erős havazás lassabb haladást eredményezett, így több expedíció is kifutott az élelem-készletéből, s azok nagy részét, akik nem a szezon legelején indultak, hanem velünk egy időben, mostanra már kimentették. Bármennyire is próbálják biztonsági szabályokkal szűrni a baleseteket és a mentéseket, itt csak az megy végig, aki számára nem alternatíva a feladás. Mert egy ilyen cél elérése igencsak próbára teszi az embert. A legjobb módszer, ha az ember tökéletesen kiírtja a fejéből azt, ami nem a cél elérését segíti. Ugyanis az, hogy megállunk-e a problémák miatt, vagy megoldjuk őket, jobbára csak rajtunk múlik.”
Az utóbbi napokban Rakonczay az új évhez közeledve számot vetett a 2018-as évével mozgás szempontjából, s ebből kiderült, hogy 4000 kilométert futott, emelett sarkvidéki környezetben, sítalpon, szánt húzva gyalogolt 1450 kilométert. Ebbe beletartozott az új-zélandi felkészítés, a 29 napos Grönland-átkelés és az eddigi 39 nap az Antarktiszon. Ennyi… De lesz ez még több is!
„Most már tényleg kézzel fogható közelségbe került a célba érkezés: Gábor öt-hat nap múlva elérheti a Déli-sarkpontot – mondta Szalay Balázs, a Sportmarketing Ügynökség vezetője, az expedíció menedzsere. – Úgy tűnik, nehezednek a körülmények, most már csak azért izgulok, hogy a hátralévő rövid időben ne szenvedjenek komolyabb fagyási sérüléseket. Intenzív másfél hónapon van túl Gábor, s az utóbbi napok történéseiből is az derül ki, ami már eddig is nyilvánvaló volt, hogy ő a húzóember a csapatban, ha egyedül indult volna, már lehet, hogy célban lenne. De természetesen, mint ahogy minden sportban itt is be kell tartani a fokozatosság elvét, s ha az a szabály, hogy elsőre csapatban kell menni, akkor nyilván csapatban megy.”
fotók: Rakonczay Gábor / Sportmarketing Ügynökség
