Vízipók barátunk földi pók társaitól eltérően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol.
Csodálkozik is ezen barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő Keresztespók. De kapcsolatuk által megérti, hogy attól, hogy valaki más, mint ő, még lehet rendes (pók). Az 1983-ban készült egészestés rajzfilm digitálisan felújítva kerül a mozikba, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben megtanulhatják, hogy a barátság és környezetünk védelme egyaránt fontos ahhoz, hogy bolygónk élhető hely maradjon.
Rendező: HAUI József, SZABÓ Szabolcs, SZOMBATI SZABÓ Csaba
Producer: Mikulás Ferenc
Dramaturg: Bálint Ágnes
Gyártásvezető: Vécsy Veronika
Hangmérnök: Bársony Péter
Operatőr: Polyák Sándor, Csepela Attila, Henrik Irén
Vágó: Czipauer János, Hap Magda
Zene: Pethő Zsolt
Irodalmi forgatókönyv: Kertész György
Háttér: Molnár Péter Háttér, Neuberger Gizella, Hegyi Füstös László, Hegedűs László
Forgalmazza a Mozinet.
Magyarországi bemutató: 2019. április 18.
Hossz: 72 perc
Korhatár:
Az egészestés film a rajzfilmsorozat első két szériájának egyes epizódjaiból készült, amelyeket összekötő jelenetekkel egészítettek ki. 14 epizódot válogattak ki az első 1974-ben, és a második 1980-ban készült sorozatból, amikhez Haui József készített összekötő jelenteket. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve ismeretterjesztő film. Magyarországon 1983. szeptember 5-én mutatták be a mozikban. 2019. áprilisában a digitálisan felújított változat kerül a mozikba, hogy a gyermekek és szülők, újabb generációi is megismerkedhessenek ezzel az örökzöld, magyar klasszikus mesével.
INTERJÚ MIKULÁS FERENCCEL, A KECSKEMÉTFILM ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL
Miért volt fontos hogy a Vízipók csodapók egész estés rajzfilm digitálisan felújításra kerüljön?
MF: Nagyon kevés magyar gyerekfilm, főleg nagyon kevés rajzfilm kerül manapság a magyar mozikba. Annak idején, 1983-ban az egész estés változatnak több mint egy millió nézője volt. Megnéztem újra a filmet és úgy tapasztaltam, hogy nem avult el, érdemes újra megnézni, annál is inkább, mert az eredeti 39 epizód az élővíz védelméről szól és napjainkban nagyon aktuális ez a kérdés. Szerintem a szórakoztató ismeretterjesztés a leghasznosabb a gyerekek számára, mert ha megismernek valamit, akkor az fontossá is válhat a számukra és akár még meg is védhetik azt. A szórakoztató ismeretterjesztés mellett a barátságról is szól a film. Vízipók és a Keresztespók barátok és az ő életükön keresztül több új kis vízi élőlénnyel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A film során a szereplők eleinte idegenkednek és akár ellenségnek is tekintik a számukra ismeretlen kis állatokat, de aztán megismerve egymást mind segítőkész barátokká válnak.
Honnan jött a Vízipók csodapók ötlete?
Bálint Ágnes – aki akkor a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője volt – kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült az első sorozat a Magyar Televízió megrendelésére, melyet további két széria követett.
Mikor 1973-ban az első epizód elkészült a Pannónia Filmstúdióban, megmutatták egy német forgalmazónak. Ők akkor azt mondták, hogy ezt a sorozatot nem szabad folytatni, mert eladhatatlan lesz, hisz csúnyák a figurák. Akkor az én személyes döntésem volt, hogy folytattuk a sorozat elkészítését, mert bíztam benne, hogy a figurák a belső tulajdonságaik révén válnak majd igazán szerethetővé. Zárójelben jegyzem meg, hogy akkor még nem volt E.T, tehát úgy gondolom, egy picit úttörők voltunk azzal, hogy megmutattuk, a csúnya külső értékes belső tartalmat rejthet.
Ami igazán meglepett engem, az az volt, hogy az első sorozat nem csak a gyerekek, de a szüleik, a felnőttek körében vált nagyon népszerűvé. Ültek a televízió előtt és néztek, mint egy akváriumban, hogy mi is történik!
Az első két rész után már látszott, hogy hatalmas siker lett a sorozat itthon és külföldön egyaránt, negyvenhat ország vásárolta mega jogokat! Ezen felbuzdulva gondoltam, hogy csináljunk ebből egy egész estés rajzfilmet.
Mit gondol mi volt a siker kulcsa?
Az, hogy mi megálltunk félúton az antropomorfizálással. Tehát nem azt csináltuk, mint a Disney, hogy az állatokat teljesen emberszerűvé teszik. A Vízipókban az apró állatok felismerhetők a valóságban is. A siker másik kulcsa pedig talán az, hogy egyszerre ismeretterjesztő, szórakoztató, kedves, nevelő szándékú és sok pozitív értéket hordoz.
.
Valójában hogy történt a rajzfilm digitális felújítása?
Ez egy óriási munka volt! Kockánként kellett bevinni a filmet a számítógépbe és ott kockánként kellett retusálni. Annak idején, amikor a filmet készítettük, még hagyományosan papírra rajzoltunk. Aztán celluloidra másoltuk, annak a hátoldalára kézzel festettek a kollégák, utána pedig kamerával egy negatív filmre felvettük. Ott azt be kellett világítani, a cell emiatt vagy karcolódott, vagy becsillogott, vagy a kézzel festett festékfolt olykor nem volt a homogén. A szakemberek azért észreveszik a filmen ezeket a kisebb-nagyobb hibákat. A digitális felújítás után azt kell, hogy mondjam, szebb lett a film, mint eredeti formájában volt! Az apró kis piszkok, szöszök, egyenetlenségek, foltok eltűntek belőle.
A digitalizálás meglehetősen költséges folyamat. Pályáztam Az NKA-nál, tőlük négymillió forintot kaptam és a Magyar Nemzeti Bank segítségét is kértem, ők 6 millió Ft-ot adtak, tehát összesen 10 millió forintba került a film felújítása, ami a Focus Foxban történt és fél éven át tartott.
Mit gondol, a mai gyerekek is nyitottak lesznek a Vízipók-csodapókra?
A Kecskemét Filmstúdió látogatóközpont is működik, úgyhogy évente körülbelül 150 gyerekcsoport érkezik hozzánk. Megnézhetik, hogyan készült régen a rajzfilm és hogy készül ma. Vetíteni is szoktunk nekik. Azt tapasztaljuk, hogy a régebbi filmjeinket – köztük a Vízipókot és a Magyar Népmesék sorozatot is – nagy érdeklődéssel nézik a gyerekek. Tavaly decemberben pedig tartottunk egy teszt-vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol hangos sikerrel pergett le a digitálisan felújított Vízipók 300 gyermek előtt.
Kiknek a munkáját emelné ki egy rajzfilm elkészítésekor?
Az animátorokét. Kevesen tudják, hogy a mi szakmánkban nem a rendezőnek, hanem az animátornak van a legnagyobb szerepe. Neki nem csupán biztos rajzkészséggel és fantáziával kell rendelkeznie, de fontos, hogy színészi adottsága, térlátása és ritmusérzéke is legyen! A rajzolt figurákba szinte bele kell bújnia, hogy a karakterének legmegfelelőbb módon mozduljon meg. Magyarországon sajnos nincs animátorképzés, de a Kecskemétfilm egy kicsit arról is híres, hogy nagyon jók vagyunk az úgynevezett „karakter animáció” készítésben. Ez azt jelenti, hogy a rajzfilmfigurák a valósághoz közel állnak.
A Kecskemétfilm másik helyen jellegzetessége hogy nagyon odafigyelünk a minőségre. A kollégáim kiválasztásánál a szakmai szempontok mellett az emberi szempontok is meghatározóak. Vallom, hogy a munkatársak közötti jó emberi kapcsolat az egyik alapja, hogy jó filmek tudjanak születni!
Mikulás Ferenc
1971-től a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, több film és filmsorozat producere (például a 100 epizódból álló Magyar népmesék sorozat, a Mondák a magyar történelemből, Vízipók-csodapók, Mesék Mátyás királyról, Leo és Fred, Az Árpádok emlékezete stb.), több egészestés külföldi filmben co-producer.
Az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 70 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. A kecskeméti alkotásokat a világ számtalan országában megvásárolták, Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig.
1993-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. 2008-ban Balázs Béla-díjat kapott, 2011 decemberében pedig Magyar Örökség-díjat. Jelenleg a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója, az itt készülő filmek producere, és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója, a Magyar Producerek Szövetsége elnökségének tagja.
A Kecskemétfilm
Kecskeméten a rajzfilmkészítés gyökerei egészen 1929-ig nyúlnak vissza, amikor Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus elkészítette A kiscserkész álma című alkotását, ami Londonban díjat is nyert az akkori cserkész-dzsemborin.
1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, és az új műterem élére Mikulás Ferencet nevezték ki. A stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981-ben adták át. Míg kezdetben csak közreműködőként vettek részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdték meg.
Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Ezt követte a Vízipók csodapók.
A stúdió 1977-ben kezdte meg legismertebb és leghosszabb filmsorozatának, a Magyar népmeséknek a gyártását.
A jogi lehetőségek megteremtődésével 1991-ben a stúdió önálló állami vállalattá vált. 1993-ban 35 munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63%-át, és megalakult a Kecskemétfilm Kft.
Időközben megjelent a második sikeres alkotó generáció is, többek között a stúdióban dolgozók gyermekeiből. A kétdimenziós animációs filmek mellett elindult a 3D-s filmek készítése, az internet segítségével pedig számos nagy nemzetközi produkció megvalósításában vettek részt a munkatársak. Ezek közül a legjelentősebbek a spanyol Chico és Rita, és az ír Kells titka című egészestés rajzjátékfilmek, melyeket utóbb Oscar-díjra jelölték, és a francia Loulou és az elképesztő titok című alkotás, amely a 39. César-díj-átadón a legjobb animációs filmnek járó elismerést kapta.
A vízipók-csodapók teljes stáblistája
Írta:
Dr. Kertész György
Dramaturg:
Bálint Ágnes
Vízipók hangja:
Pathó István
Keresztespók hangja:
Harkányi Endre
Csigák hangja:
Géczi Dorottya
Felföldi Anikó
Telessy Györgyi
Móritz Ildikó
Katicák hangja:
Gyurkovics Zsuzsa
Benkő Márta
További szereplők hangja:
Andai Kati
Deák B. Ferenc
Balázs Péter
Detre Annamária
Borbás Gabi
Földesssy Margit
Czigány Judit
Gálvölgyi János
Csala Zsuzsa
Gyabronka József
Császár Angéla
Hacser Józsa
Csurka László
Horváth Gyula
Kaló Flórián
Némedi Mária
Képessy József
Paraszkai Erika
Kőműves Sándor
Szalay Imre
Kútvölgyi Erzsi
Szoó György
Mányai Zsuzsa
Szűr Mari
Maros Gábor
Tahi Tóth László
Mikó István
Velenczei István
Hangmérnök:
Bársony Péter
Hangasszisztens:
Zsebényi Béla
Zenéjét szerezte:
Pethő Zsolt
Hangeffekt:
Boros József
Operatőrök:
Polyák Sándor
Csepela Attila
Henrik Irén
Segédoperatőrök:
Bartha Irén
Pethes Zsolt
Cselle László
Vágók:
Czipauer János
Hap Magda
Vágóasszisztensek:
Gyöpös Kati
Völler Ági
Háttér:
Molnár Péter
Neuberger Gizella
Hegyi Füstös László
Hegedűs László
Mozgástervezők:
Hernádi Oszkár
Katona János
Kricskovics Zsuzsa
Lőrincz László
Szné Bátai Éva
Tóth Pál
ifj. Ujváry László
Rajzolók:
Balajthy László
Kecskeméti Ilona
Farkas Antal
Liliom Károly
Görgényi Betti
Ifj. Nagy Pál
Hirt Sándor
Vágó Sándor
Vári Ágnes
Az összekötő rész rajzolói:
Balogh István
Polyák Zita
Szűcs Édua
Zsikó Gyöngyvér
Kihúzás, festés:
Gaál Erika
Bányász Bea
Fejes Margit
Gulyás Kis Ágnes
Gömöri Dorottya
Szabó Lászlóné
Festéktechnikus:
Fazekas Pál
Színestechnika:
Kun Irén
György Erzsébet
Produkciós vezető:
Mikulás Ferenc
Gyártásvezető:
Vécsy Veronika
Rendezte:
Szabó Szabolcs
Haui József
Szombati Szabó Csaba
