Az asztalitenisz-világ Kínán kívüli része finoman fogalmazva nem ért egyet azzal, hogy az idei férfi és női világkupa, valamint az évzáró ITTF-nagydöntő helyszínét is Kínába helyezték át.
A Magyar Asztalitenisz Szövetség közlése szerint a 2020-as férfi világkupát Düsseldorfban, a nőit pedig Bangkokban rendezték volna eredetileg, ám végül mindkét tornának Kína adhat otthont, ami főleg az európai pingpongosoknál verte ki a biztosítékot. Szabó Szilárd, a Kossuth Rádió riportere Bátorfi Zoltánt kérdezte a kialakult helyzetről.
„Ezeken a versenyeken idén sajnos nem veszünk részt, így csak a zuhanyhíradóból értesültem arról, hogy a Kínán és Ázsián kívüli játékosok, főleg az európaiak, gondolok itt elsősorban Timo Bollra és Dimitrij Ovtcharovra, eléggé kiakadtak, hogy ebben a helyzetben mindhárom versenyt Kínában szeretnék megrendezni – válaszolta női szövetségi kapitányunk. – Én úgy gondolom, hogy jogos a felháborodásuk, meglátjuk, mi lesz a foganatja.”
Bátorfi Zoltán véleménye szerint hiába az ellenállás, már csak azért is, mert az idén életre hívott WTT (World Table Tennis) élére Liu Kuo-liangot, a Kínai Asztalitenisz-szövetség elnökét nevezték ki, ezzel Kína befolyása még nagyobb lett a nemzetközi szövetség berkein belül.
„Biztos elintézik, hogy az európai játékosok is beléphessenek az országba, de van egy pletyka, aminek nem tudom, mennyi a valóságalapja, de sajnos picit el tudom képzelni – folytatta a szövetségi kapitány. – Nevezetesen, hogy Boll és Ovtcharov is fellázadt, és keményen kijelentették, hogy nem mennek. Erre az ITTF azt mondta, hogy jó, akkor viszont olyan büntetőpontokat kaptok, ami nagyban befolyásolja a ranglistás helyezéseteket. Szóval szerintem mégis elmennek majd. Sajnos perpillanat így áll a nemzetközi pingpongélet, hogy Kína megtehet bármit.”
A német férfi éljátékosok mellett valószínűleg az európai női mezőnyben is ellenérzést váltott ki az ITTF döntése, de Bátorfi Zoltán úgy gondolja, rájuk kevesebben figyelnek oda.
„Az az igazság, hogy Timo Bollnak és Dimának, azaz Ovtcharovnak nagyobb hangja van akármelyik európai női játékosnál. Az európai hölgyek sodródnak az árral. Az asztaliteniszben abszolút ázsiai fölény van, és Liu Kuo-liang vezető pozícióba kerülésével még nehezebb az európaiaknak labdába rúgniuk. Lehet ezt szépíteni így is, úgy is, amúgy is, a realitás ez. Arról nem is beszélve, hogy a nézőközönségnek és szponzori háttérnek szerintem nagyjából nyolcvan százaléka Ázsiából jön, ami nem elhanyagolható.”
Normál helyzetben Európából rendszeresen járnak a játékosok ázsiai edzőtáborokba, a koronavírus-járvány azonban ennek is gátat szab. A magyar játékosoknak az is épp elég problémát jelent majd, hogy az Európán belüli utazásaikat megszervezzék.
„Nem tudok egy játékosról vagy válogatottról sem, aki jelenleg Ázsiában tartózkodna vendégként. Az európaiakat tudom figyelni, itt mindenki régión belül próbálja ezt megoldani. Mi például a csehekkel, a szlovákokkal és a lengyelekkel, tehát a V4-eket végigjártuk oda-vissza. Távolabb nem merészkedtünk, és úgy döntöttem, hogy egyelőre nem is megyünk. Éppen elég nagy gond most, hogy a női és férfiválogatottunk gerincét alkotó játékosok többsége külföldön játszik, és októberben elkezdődnek a bajnokságok. Nagy fejtörést okoz, hogy milyen módon tudnak például Németországba, Franciaország utazni, hogyan tudnak edzeni, hazajönni, kell-e tesztelniük, illetve karanténba vonulniuk” – jelezte Bátorfi Zoltán, hogy nem vár könnyű időszak a legjobbjainkra.
