A Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület hétfői összejövetelén az egykori Fradi játékos, Mucha József 70. születésnapját ünnepelték.
„Mindenkit szeretettel üdvözölnénk, aki elfogadta a meghívásunkat, abból az alkalomból, hogy egy kerek számú évfordulót, egy születésnapot ünnepelünk. Nem is akárkinek, hanem olyan valakinek, aki már átélt itt egy hasonló ünnepséget, nevezetesen Mucha József, annyi különbséggel, hogy ha lehet ezt így mondani, eddig hatvankodtál, mostantól kezdve pedig hetvenkedni fogsz.” – kezdte mondanivalóját Takács Tibor, az Egyesület elnöke. – „Tisztelettel üdvözlünk mindenkit, aki a magyar sportban, a magyar labdarúgásban és a Ferencvárosi Torna Clubban valamilyen szinten részt vett és találkozhatott az ünnepelttel”.
Kiemelten üdvözölte Dr. Lomnici Zoltánt, aki azonkívül, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa nevű nemzetközi szervezet elnöke, az Aranycsapat Testület elnökeként több szállal is kötődik a magyar labdarúgáshoz.
A vendégek között többen is együtt játszottak az ünnepelttel a 70-es évek Fradijában vagy később az edzősködése idején a kezei alatt pallérozódtak.
„Hiába lépted át ma a 70-es küszöböt, most hetvenkedsz, a múltat meg kell becsülni és a legnagyobb ajándéknak kell tekinteni.” – folytatta mondanivalóját a rendezvény házigazdája. Fantasztikus dolog volt akkoriban, hogy a Fradi eljutott arra a pontra, hogy új igazolásokat szerezhetett, azonkívül pedig az utánpótlásból is felkerülhettek játékosok a felnőtt csapatba, mindegyiknek valahol részese lehettél. Olyan játékosa voltál a Fradinak, akire nagyon sokan emlékeznek.„
Felelevenedtek a régi emlékek, amikor kinevezték a zöld-fehérek edzőjének, akkor ez skandálta a publikum: Nem lesz ruha, itt van Mucha!
Mucha József a dorogi utánpótlás csapatból került a Fradihoz, ahol remek eredményeket értek el. Tagja volt az 1974-75-ös KEK döntős csapatnak. Az FTC örökös bajnoka, a válogatottban 6 mérkőzésen játszott, a 80-as években 2 évig profiskodott a belga Waregem csapatában. Edzőként is hű maradt a zöld-fehérekhez, a serdülő csapatnál kezdte, aztán volt Nyilasi Tibor és Novák Dezső pályaedzője is. Két alkalommal átmenetileg a felnőtt csapatot is vezette. Csank János szövetségi kapitány mellett a válogatottnak is volt a pályaedzője.
Természetesen az ajándékozás után az ünnepelt is kezébe vette a mikrofont:
„Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek, különösen a régi játékostársaimnak, akik vették a fáradságot, de mindenkinek, aki megtisztelt az ittlétével. Tibi úgy kezdte, hogy rengeteg mindent felsorolt a pályafutásomból, de azt szoktam mondani, hogy ez nélkületek biztosan nem ment volna, ezért is szeretném név szerint is megemlíteni az ittlévőket, Pogány Laci, Rab Tibi, a régiek közül Juhász Pista, Németh Miki, Szőke Pista, akikkel nagyon nagy sikereket értünk el játékosként, soha nem felejtem el.„
A „Milyen hetvenkedni?” kérdésre az a megnyugtató válasz érkezett, hogy a teste igen, de a habitusa nem tudja, ez talán annak is köszönhető, hogy edzőként sokat volt fiatalokkal, ez a lendület pedig átragadt rá.
„Természetesen meg vagyok hatva, mert a hetven az hetven, de ennél többet nem szeretnék mondani, mert betartom azt a szabályt, hogy röviden beszélni, mert akkor még szeretni is fognak.” – zárta mondandóját. Ezután kezdetét vette az önfeledt ünneplés, a harmonika kíséretében eljutottak a „Boldog Születésnapot” rigmusoktól a Fradi indulókig. Nosztalgikus délután volt.
fotók: Róth Tamás
