Szaúd-Arábia nyílik: a magyar agrár-termékek is könnyebben juthatnak el oda?

Szaúd-Arábia közelebb mint valaha!

A hatalmas arab ország, amely nevét főként az olajárak alakulásával kapcsolatban hallhatjuk a hírekben, egyre jobban nyit a külvilág felé. Ez a nyitási folyamat 2017-ben kezdődött, ugyanis több vélemény szerint, és ezeket a szaúdi vezetők is komolyan veszik, annak a kornak, amiben az olaj volt a legfontosabb nyersanyag, lassan vége lesz. Azzal számolnak, hogy bár még sok tízéven át komoly exportcikk marad az olaj, a jövedelmezősége jelentősen csökkenni fog. És ennek ellensúlyozására, sok más arab országhoz hasonlóan, a pénzügyi és turisztikai szektor fejlesztésébe kezdtek. Ez utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos légitársaság indított közvetlen járatot Budapestről is több szaúd-arábiai városba, és a Magyarországról oda érkezők vízummegszerzése sem számít bonyolult kihívásnak.

Októberben Rijádban agrár-élelmiszeripari kiállítást rendeztek

Azonban nem csak a turisták, hanem az ipar, így az agrár-élelmiszer-ipar is könnyebben talál utakat ebbe a hatalmas országba. Így több európai cég is képviseltette magát a most októberben megtartott agrár-élelmiszeripari kiállításon is. A kiállítás elnevezése, a „Saudi Agrofood” volt, ami a „mezőgazdaság” és az „élelmiszer” kifejezéseket ötvözi, ezáltal megvilágítja az esemény tematikus fókuszát: az élelmiszerek teljes termelési ciklusát, a mezőgazdaságtól a fogyasztásig, vagy ahogy divatosan mondják, a termőföldtől az asztalig.

A kiállítást Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tartották a Riyadh International Convention & Exhibition Center-ben, amely a régió üzleti eseményeinek központjaként ismert. Különböző ágazatokból – ideértve a termelést, a feldolgozást, a csomagolást és az élelmiszer-disztribúciót – érkeztek ide kiállítók, hogy bemutassák innovációikat, szolgáltatásaikat és termékeiket. A bemutatott termékek köre az élelmiszertechnológiától, a különféle élelmiszerektől és italoktól az élelmiszer-feldolgozás és csomagolás speciális megoldásáig terjedt.

– A kiállításon szinte az összes nagy élelmiszer-exportőr ország képviseltette magát, így Olaszország, Hollandia vállalatai sem hiányozhattak. Hihetnénk azt, hogy minden ilyen nagy rendezvény, legyen az megtartva Szingapúrban, Párizsban vagy éppen Rijádban, pont ugyanolyan, de nem. A gasztrokultúra, az éghajlati viszonyok és lehetőségek, mind-mind más kérdésköröket helyeznek fókuszba

– beszélt tapasztalatairól Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi-tanár, aki kint járt a kiállításon.

Miért is jöhet itt szóba egy magyar tejtermék-helyettesítő innováció?

Szaúd-Arábiában például komoly létjogosultsága lehet a magyar tojásfehérje-alapú tejtermék-helyettesítőknek is.  Ennek egyik oka, hogy Ázsiában a tejre érzékenyek aránya jóval magasabb az európainál. A laktozerzekeny.hu adatai alapján az észak-indiaiaknál 27%-os, dél-indiaiak esetén 70%-os, libanoniaknál 78%-os, közép-ázsiaiak (kazah, kirgiz, türkmen, üzbég) esetén 80%-os, mongoloknál 88%-os, kínaiaknál átlagosan 93%-os, délkelet-ázsiai embereknél (Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam – csak hogy az ismertebb országokat említsük) 98%-os a tejcukorérzékenység. Ráadásul az itteni kevésbé ár-érzékeny fogyasztói réteg nyitottabb lehet egy tojásfehérjéből készült, ezáltal a rizsből, zabból készült tejtermék-helyettesítőknél drágább tejtermék-alternatívákra. Persze annak tudatában, hogy ennek magas fehérje-, alacsony szénhidrát- és zsír-tartalma élettanilag sokkal kedvezőbb.