Új kihívás előtt

Harminc évvel az „ezüstös” úszásai után a budapesti Európa-bajnokság jelent új kihívást dr. Szabó Tünde LEN alelnök számára.

Kereken harminc éve egy 16 esztendős nyíregyházi lány, aki ma az EMMI sportért felelős államtitkára, tavaly november óta pedig a LEN egyik alelnöke, hátúszóként világbajnoki ezüstérmet nyert, az Európa-bajnokságon pedig duplázva a 100 és a 200 méteren is a második helyen végzett. Egy évvel később, az olimpián Szabó Tündét újra csak egyetlen ellenfele tudta megelőzni. Ki más lehetett az, mint Egerszegi Krisztina, aki már megint elvitte az aranyat előle – írta az SzPress Hírszolgálat.

Min múltak a győzelmek, mi hiányzott ahhoz, hogy az ezüstöket aranyra válthassa? – tette fel a kérdést a sportolóként „örök második” olimpiai ezüstérmesnek az SzPress Hírszolgálat.

Azt gondolom, hogy a sportban nincs olyan, hogy „mi lett volna, ha…” Mindig is örültem az eredményeimnek, hiszen ha mindent megteszünk a céljaink megvalósításáért, akkor nem lehet hiányérzetünk. Egyébként az a fiatal lány sokat tanult a nem kevés lemondással járó sportolói munkájából, az akadályok leküzdéséből. Azoknak a tapasztalatoknak a mai napig is hasznát veszem minden olyan tisztségemben, amelyeket betöltök” – hangzott az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozó dr. Szabó Tünde válasza.

Sportolóként a tehetsége mellett a szorgalma és a fegyelmezett munkája jellemezte. Visszavonulása után ezekből az erényeiből táplálkozva új kihívások sorával találta szembe magát, amelyek között a május 10-én kezdődő budapesti vizes Európa-bajnokság különleges helyet foglal el.  Az ötven ország sportolóit felvonultató világverseny előkészületeiben kormánytagként, a LEN alelnökeként, nem utolsó sorban pedig az EB stratégiai vezető testületének tagjaként is szerepet vállalt.

Egy Európa-bajnokság megrendezése mindig is hatalmas feladat, és ennek a megoldásában most valóban több fronton kellett helytállnom. A házigazda ország sportért felelős államtitkáraként, illetve a LEN alelnökeként egyszerre képviseltem az egész európai úszósport és azon belül Magyarország, a magyar úszás érdekeit is. A most következő kontinensviadal tipikusan olyan helyzetet teremtett, amelyben a két pozícióm remekül ki tudja egészíteni egymást. Amikor majd az Európa-bajnokság ténylegesen elkezdődik, nagyrészt a protokolláris feladataimat teljesítem, de az elmúlt időszakban részese voltam annak a felelősségteljes munkának és az egyeztetések hosszú sorának, amelyek után minden a helyére került és tisztázódott.

Mit érez akkor, amikor a 2017-es vizes VB euforikus hangulatára visszagondolva azt kell elfogadnia, hogy az olimpia előtti legnagyobb vizes eseményt csak a tévén keresztül követhetik a sportág szerelmesei, Katinka, Kristóf és a többi magyar éremesélyes versenyző szurkolói?

Örömre senkinek sem lehet oka. Mint volt élsportoló pontosan tudom, mit jelent egy teltházas uszoda, főleg ha hazai pályán versenyezhet egy sportoló. Át tudom érezni a versenyzők helyzetét és a szomorúságát, de alaposan mérlegeltük a lehetőségeket és szem előtt tartottuk, hogy a sportolók és más résztvevők egészségénél nincs és nem is lehet fontosabb szempont.

Ezek szerint mindenképpen szükség volt arra, hogy a résztvevők és a házigazdák döntő többsége, közel négyezren egy hatalmas buborékba zárkózzanak, mozgásterüket a zárt kapus sportlétesítményekre és a kizárólag nekik fenntartott szállodájukra leszűkítve?

A döntés már megszületett, így az Európa-bajnokság buborékrendszerben zajlik majd. Aki járt már a Duna Arénában, az pontosan tudja, hogy nem éppen egy aprócska uszodáról beszélünk, ezért meg lesznek a feltételei a szükséges távolságtartásnak is. Az egész rendszer a sportolók érdekében lett kialakítva, a személyes kontaktusok számát a minimálisra csökkentve.”

Nem titok, hogy ez a kényszerű megoldás megnövelte a kiadásokat, miközben a szervező bizottságnak az említett okok miatt le kellett mondania a jegyértékesítésből befolyó bevételeről. Miként érintette ez a sportkormányzatot?

Államtitkárságunk nem csak most, hanem az elmúlt időszakban is minden segítséget megadott a sportszövetségek számára a kiemelt nemzetközi, illetve hazai sportesemények színvonalas megrendezése érdekében. Ez természetesen nem volt másként az úszással sem. Fontos és értékes az a pozíció, amit a nemzetközi sportdiplomáciában betöltünk, Bármilyen furcsa is, de a vírusjárvány időszakában ezek a hídfőállásaink még erősödtek is. Köszönhetően annak, hogy számos alkalommal mutattuk meg azt, hogy lehet ránk számítani, a nehéz helyzetekben nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keressük. A jelenlegi helyzetben is azért dolgozunk, hogy a sport területe minél kevesebbet érzékeljen ebből a nehézségekből, igyekszünk csillapítani a károkat.

Végül: úgy is, mint egykori válogatott úszó, olimpiai ezüstérmes, szakedző, nem utolsó sorban pedig a hazai úszószövetség korábbi főtitkára, milyen Európa-bajnokságra számít, milyen magyar szereplésre?

Remek formában vannak az úszóink, de az olimpia közelsége miatt  a már kvótát szerzett sportolóink nyilván Tokióra időzítik a csúcsteljesítményüket. Mégis azt gondolom, hogy ezzel együtt egy magyar szempontból sikeres Európa-bajnokság elé nézünk, és bár kimondhatatlanul sajnálom, hogy a nézők nem lehetnek majd jelen, de azért ez ettől még hazai pálya és hazai víz marad, amiben egy picit mindig könnyebb teljesíteni, amely bizony előnnyel is jár.” – mondta befejezésül dr. Szabó Tünde.

Mindehhez még annyit, és ezt csak sportdiplomáciai sikerként lehet elkönyvelni, hogy nincs olyan technikai bizottsága az európai úszószövetségnek, amelynek ne lenne magyar tagja. Ezekben a testületekben dolgozik Kovácshegyi Ferenc, Kelemen Ildikó, Vándorné Vízi Judit, Lázár Rita, dr. Molnár Tamás, dr. Fürstner József, Csurka Gergely, Madaras Norbert, és rangidősként dr. Salamon Ferenc is.

Szalay Péter (SzPress Sporthírszolgálat)

Címlapkép: Derencsényi István – MUSZ