Április 11. jeles nap a naptárunkban. A magyar költészet napján, József Attila és Márai Sándor születésnapját ünnepeljük.
Manapság viszont csak a koronavírus-járvány megjelenése előtti és utáni időszakról beszélünk. A 2020 márciusa előtti időszakban a színházak, művelődési házak, iskolák lázasan készülődtek erre napra, de ma már zárva vannak az épületek. Az internet azonban új ajtókat nyitott meg, és a költemények, felolvasások, versek megzenésített soraitól „hangos” az online felület és az elektronikus média. Az irodalmat szeretők nem hallgatnak, csak „átköltöztek” a színházból, iskolából saját otthonaikba.
Így tesz Dóka Attila is, aki először vers-megzenésítéseivel hívta fel magára a figyelmet. Négy évadon keresztül láthattuk a József Attila Színház irodalmi színpadán, 2015-ben jelent meg „Vers-megzenésítések I.” című nagylemeze, két alkalommal is elhozta a József Attila Vers-Dal Fesztivál különdíját, majd a Bethlen Téri Színházban önálló színházi estekkel örvendeztette meg közönségét. A kijárási korlátozás által négy fal közé kényszerült művész a technikát hívta segítségül, és otthonából mini karanténkoncertekkel oldotta a korlátozás okozta feszültséget.
Április 11-én, a magyar költészet napján immár tizedik alkalommal ül kamera elé, és jelentkezik be élőben, a Facebookon keresztül. Egy személyben gitározik, énekel, dobol, looper pedáljával pedig szinte egy egész zenekart próbál pótolni. Hiszen a karanténkoncertek lényege, hogy mindenki maradjon otthon. A zenészek is. És hacsak nem egy háztartásban él a zenekar, akkor egyenként oldják meg a közönség szórakoztatását. A nonprofit kezdeményezés szépen elterjedt, a profi szervezést és technikát nélkülöző bevállalás azt mutatja meg, hogy egy hajóban evezünk. A művésznek is, a nézőnek is otthonában kell kibírni ezt az időszakot. A művésznek viszont fontos feladata van, missziót teljesít. Egy fél órára, órára elvonja a figyelmet a fárasztó mindennapokról. Mert csak együtt sikerülhet.
