Kiskörén épül fel az első hazai szlalompálya, ahol még a fészekrakó madarakra is gondolnak. A háromszoros olimpiai bajnok Storcz Botondot is meglepte az ICF váratlan húzása
A Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) váratlan húzása a háromszoros olimpiai bajnok Storcz Botondot is meglepte, aki felejthetetlen győzelmeit síkvízi versenyzőként aratta, most viszont a sikersportág családjához tartozó szlalomosok szakágvezetője – írta az SzPress SportHírszolgálat. Nemigazán érti, hogy az ICF döntéshozói miért úgy fogtak hozzá a 2024. évi olimpiai versenyprogram – magyarok szempontból fájó – átalakításához, hogy nem kérték ki a sportág meghatározói szereplőinek, a nagy bajnokoknak a véleményét.
Storcz sejti, hogy honnan fúj a szél
„Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a jelenleg 12 számból álló gyorsasági olimpiai program megkurtításának ötlete, illetve az extrém szlalom műsorba illesztésének gondolata kinek az érdeke, de nem lepődnék meg, ha ebből a nemzetközi szövetség szeretne tőkét kovácsolni. Az sem kizárt, hogy a szél Párizs felől is fúj, ahol a 2024. évi olimpiai játékok szervező bizottságát az a Tony Estanguet vezeti, aki hozzám hasonlóan a kajak-kenusport háromszoros olimpiai bajnoka, csak éppen nem síkvízen, hanem a szlalomos szakág egykori nagyágyújaként – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Storcz Botond, aki csapathajósként két aranyérmet hozott el Sydneyből, egyet pedig Athénből. – A dolgok jelenlegi állása szerint a felhergelt gyorsasági versenyzőket két számmal megrövidítenék, amelyekkel 2024-ben a „rokon” szlalomosok éremszerzési lehetőségei bővülnének, miközben közös sportáguk egyetlen új olimpiai kvótával se gazdagodna. A háttérben erős lobbik mozgolódnak, amelyek mögött a játékok modernizációjának szószólói állnak, és persze a televíziós közvetítők is. Utóbbiak szerint a gyorsasági versenyek kevésbé fordulatosak, mint a szlalomosok kétség kívül látványos „vízi rodeója”, aminek a vonzerejét csak fokozhatja a szakág extrém változatának olimpiai premierje. Azzal egyelőre senkisem foglalkozik, hogy az átalakítás a NOB fenntarthatósággal és takarékossággal kapcsolatos elveinek miként fog megfelelni, de hogy nem lesz olcsó mulatság, az biztos.”
Béke helyett kötekedés
Storcz szerint a sportágon belüli egészséges egyensúly megbolygatásával rossz felé mehetnek a dolgok. Az irányváltás megoszthatja a magyar kajak-kenu eddig békében élő és összetartó közösségét. Kizárt, hogy a síkvíziek, a magyar olimpiai mozgalom zászlóshajósai csak úgy belemennének két éremszerzési lehetőség elveszítésébe, amit a hazai szlalomosok ráadásul úgy kapnának meg, hogy azzal egyelőre semmit sem tudnak kezdeni. Jelenleg nincs hazai pályájuk, de még olimpiai pont megszerzésére esélyes versenyzőjük sem, ha csak nem esik be a közeljövőben egy sikeres honosítás, amire más sportágakban már jónéhányszor volt példa.
Háromszáz méteres rodeó
„Miközben a kajak-kenu már az 1936. évi berlini olimpiai játékok programjában is szerepelt, a szlalom premierjére 1972-ben Münchenben kerülhetett sor, végleges helyét viszont csak húsz évvel később, 1992-ben Barcelonában foglalta el az ötkarikás versenyek műsorában. Nekünk magyaroknak van egy olyan kiváló gyorsasági bázisunk Szegeden, aminek az egész világ a csodájára jár, ahol egymást követik a világversenyek, nincs viszont szlalompályánk, amelynek csepeli felépítését az olimpiai pályázat sikere gyorsíthatta volna fel. A jó hír viszont az, hogy a kiskörei szlalompálya létrehozása már a kiviteli tervek elkészítésénél tart. Az építkezés várhatóan 2022-ben indul el, és jó esetben egy évvel később már a pályaavatóra is sor kerülhet. A nemzetközi szabályoknak megfelelően 300 méter hosszú lesz a pálya, 4-5 méteres szintkülönbséggel, lassítókkal és zúgókkal, ahol egy másodperc alatt 10 köbméter víz fog átzúdulni. A profi és amatőr sportot is szolgáló modern létesítményben néhány nap alatt olyan magasított rajthelyet lehet majd kialakítani, ahonnan az extrém szlalomosok hajójukban ülve csobbannak majd az áramló vízbe. El lehet képzelni, hogy milyen kiszorítósdi alakul majd ki, amikor egyszerre négyen igyekeznek a kapukon áthaladni, amelyek közül egyet a víz sodrásával szemben, illetve az örvény felhajtó erejét kihasználva kell megtenni. A tanulmányokból kiderül, hogy a kivitelezési terv elkészítésénél nem csak azt kell figyelembe venni, hogy a Tisza-tó és a vízlépcső környéke természetvédelmi terület, hanem a fészekrakó madarak érkezését is, nehogy azokat a munkagépek zaja megzavarja szokásos letelepedési helyük megközelítésében.” – mondta befejezésül Storcz Botond szakágvezető.
Szalay Péter (SzPress Sporthírszolgálat)
