Tehetséges és eredményes magyar válogatott sportolókkal együtt dolgozó Career Brand Management tulajdonosával, Ifj. Tóth Györggyel beszélgettünk. Szóba kerültek az elmúlt évek élményei, tapasztalatai, eredményei valamint a jövőbeni tervek is. .
(Bak-Szabó Norina és Ifj. Tóth György)
– Legutóbb 6 évvel ezelőtt beszélgettünk. Akkor a kezdetekről és az elindulásról volt szó. Az eltelt időszakban milyen tapasztalatokat szerzett brand menedzserként?
Atyaég, de megy az idő! Mintha tegnap lett volna és mégis már 6 éve. Azt hiszem ezalatt az idő alatt legfontosabb tapasztalat az, hogy a „brand manager” mint fogalom a hazai sport és vállalati kultúrában nagyon gyerekcipőben jár. Még ha valaki esetleg látja is a különbséget a „reklámozás”, a „marketing” és a „brandépítés” között akkor sem nagyon tudja beilleszteni azt a hétköznapjaiba. Hogy is tudná, hiszen nem tanítják neki sehol! A másik pedig, hogy sportmenedzserként aposztrofálnak, ami nem helyes. Én minden sportolót és vállalkozást a brand menedzseri szemüvegemen keresztül vizsgálok meg. A partnerek márkázása a fő feladatom, ami számtalan előnnyel kapcsolható össze. Például egy sportolói átigazolásnál nem csak a sporteredmények migrálnak egyik helyről a másikra, hanem az a háttér is, amiket a korábbi munkánk során szerveztünk. Így ugyan sok közös munkafolyamat van a sportmenedzserek és a brand menedzserek életében, de megnevezésben (is) én inkább az utóbbira szavazok.
(Galambos Péter és Ifj. Tóth György)
– Az elmúlt évek során önben bármikor felmerült-e a kérdés, hogy bedobja a törülközőt vagy úgy volt vele, hogy csak azért is megmutatja, hogy menedzserként ott tud lenni?
Vannak könnyebb és nehezebb periódusok is, mint mindenhol. A munkám nem mindig a látványos előre lepésekről szól, hanem sokszor a háttérben szervezve „alapozok” és az eredmény hosszas előkészítő munka eredménye. Van olyan is azért, amikor előről kell kezdeni szinte az egészet. Galambos Péterrel vagyunk most úgy, hogy a hosszú éveken keresztül stabil támogatói köre a jelenlegi gazdasági helyzet változik, így a 4 évvel ezelőtti munkafolyamatokat kell újra előhúznunk. Úgy állok hozzá, hogy meg kell oldjam egy vagy több egyéni sportoló létét, akik a klubtól kapnak jutatást de válogatottságuk révén mégsem élveznek magasabb szintű megbecsülést. Ez inkább motiváló, mint sem, hogy azon gondolkodjak feladom az egészet.
(Könczey Zsolt és Ifj. Tóth György)
– Hogy látja, melyik volt a nehezebb? Sportolót meggyőzni esetleg sarkallni a jobb eredményért vagy üzleti partnert találni a sportoló támogatására?
A saját kommunikációm révén szerencsére azzal nem kellett foglalkozzak, hogy hogyan és kivel fogok tudni együtt dolgozni. Vannak sportolók és szülők, akik látják a nemzetközi példákat és látják, hogy a sportolóknak van érdekképviselete. Ez itthon még a csapatsportokon kívül talán újdonság számba megy és nem is feltétlen abba a fiókban van a munkánk, mint ahol kellene, de minden új dolog „bevezetése” kihívásokkal jár. Sportolóimnak nagyon hálás vagyok azért, hogy együtt tudunk gondolkodni és egy irányba tudjuk húzni egymás szekerét. A gazdasági része már nem ennyire könnyű. Bár hosszú távon dolgozunk sportolókkal és a meglévő partnerekkel is, de mint ahogy mindenki, ők is függnek a gazdasági helyzettől. Ha a cégek érzik, hogy nem annyira megy jól, akkor a marketing büdzsét vágják meg először, ami így vagy úgy, de kihatással van a sportolói együttműködésekre is. Így inkább azt mondom, hogy az üzleti része mindenképpen nagyobb kihívást jelen, de annak nagyon örülök, hogy minden partnerrel több éves együttműködésünk van, így megnyugtat, hogy mindenki hosszútávon tervez a másikkal.
(Fenyvesi Evelin és Ifj. Tóth György)
– Milyen szempontok alapján választja ki a sportolót, szervezetet és jelenleg kikkel dolgoznak együtt?
Úgy hozta az élet, hogy mindig a jó emberekkel keveredtem össze, így elsősorban a munkakémia, a sport szeretete és az iránta tanúsított alázat az, ami szempont volt és lesz is a későbbiekben. Ez azért fontos, mert nem célom óriási vállalattá fejlődni, hanem egy „kis csoporttal” szeretnék stabilan dolgozni. Mindenki tudja mit várhat a másiktól, odafigyelünk egymásra és ez egy stabilitást adhat mindenkinek. Könnyebb dolgozni, könnyebb a sportra koncentrálni. Ez a cél Bak-Szabó Norinánál (Park Tenisz Klub, MTK) aki utánpótlás válogatott teniszezőm, Fenyvesi Evelinnél, aki a Ferencváros női labdarúgó csapatának kapitánya és a magyar válogatott tagja, valamint Galambos Péternél (MTK) is aki kétszeres Európa-bajnok válogatott evezősünk. Rajtuk kívül jelen vagyok az edzői világban is. Könczey Zsolttal az MTK Budapest labdarúgó utánpótlás szakmai igazgatójával is dolgozunk azon, hogy a saját látásmódját és gondolatait megfelelően át tudja adni és ezáltal épüljön a saját brandje.
– Mik a tervek a jövőre nézve?
Minden sportolómmal adódnak kihívások a jelenlegi helyzetben, így elsősorban arra koncentrálok, hogy azokat meg tudjuk oldani. Január elsejétől jelen vagyok a női labdarúgásban is, ahol egy új szemléletmódot szeretnék megvalósítani Evelinnel. Ez a program már az egyéni sportolóimnál működik, így biztos vagyok benne, hogy a csapatsportokban is jól prosperálhat. 2023 egy kihívásokkal teli év lesz, sokat fogunk birkózni, de hiszem azt, hogy amikor összegezzük az évet, akkor pozitív eredményekről fogok tudni beszámolni.
fotó: Career Brand Management
