Olimpiai kvótával és világbajnoki ezüstéremmel folytatódott a magyar női vízilabda-válogatott új korszaka.
Előbbi már napokkal ezelőtt bekerült a zsebbe, utóbbi pedig a dohai világbajnokság utolsóelőtti napján, miután a fináléban az Amerikai Egyesült Államok 8–7-es győzelmet aratott felettünk. Háromgólos hátrányból is sikerült visszajönnünk, aztán a folytatásban a védekezés és Neszmély Boglárka is ellenállhatatlanul tette a dolgát, az utolsó másodpercekben viszont rossz döntést hoztunk.
A magyar szövetség beszámolója szerint mondhatnánk, hogy semmi sem változott a budapesti világbajnokság óta, de ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. A férfi válogatottunk akkor a 7. helyért csapott össze a zárónapon Montenegróval, míg a lányok finálét játszottak az Amerikai Egyesült Államok ellen. Aztán a két csapat teljesen ellentétes pályán indult el, mégis ugyanoda érkezett, ahol bő másfél évvel ezelőtt állt.
De vonhatnánk párhuzamot a magyar és az amerikai női válogatott között is, hiszen a budapesti döntős randi után legközelebb mint két rendkívül csalódott együttes találkoztak Fukuokában, akkor ötméteresekkel az amerikaiaké lett a semennyire sem áhított 5. hely.
Nálunk az a 6. pozíció lezárt egy érát és teret adott egy újnak, amit Mihók Attila és Cseh Sándor igazgat. Sok volt a homlokráncolás és a szemöldökfelhúzás, amikor a Magyar Vízilabda Szövetség őket bízta meg a feladattal, azaz az olimpiai kvóta megszerzésével, az Európa-bajnokság alatt pedig naponta exponenciálisan nőtt a kétkedők, fanyalgók, megmondóemberek száma.
És most mégis oda jutottak, ahová nagyon kevesen várták őket: az ausztrálok oktatása a csoportban, a címvédő hollandok ellen végig kézben tartott, kvótát érő meccs és az idegőrlő, görögök elleni elődöntő után ismét világbajnoki döntőt játszhatott a magyar válogatott. Az ellenfél pedig egy olyan együttes volt, amelyet tavaly szintén jópáran elkezdtek temetni, ehhez képest idén is fantasztikus menetelést mutatott be a vb-n, csak bízni tudtunk benne, hogy ennek mi fogunk véget vetni.
A két szövetségi kapitány ezúttal változtatott az összeállításon: a második csoportmeccs után ismét lehetőséget kapott Faragó Kamilla, aki helyett Máté Zsuzsanna került ki Kuna Szonja mellé.
Az olimpiai bajnok szűk egy perc elteltével megszerezte a vezetést Maggie Steffens bemozgásával, majd Jordan Raney ejtette át Magyari Aldát. Ezután kivédekeztünk két emberhátrányt is, elöl viszont nem tudtunk élni a miénkkel, és akcióból sem tudtunk velük mihez kezdeni. A harmadik fórjukat ráadásul már nem rontották el, de erre már tudtunk válaszolni, Garda Krisztina avatta fel Ashleigh Johnsont, majd Parkes Rebecca is remek megoldást talált centerben Faragó bejátszása után. 3–0-ról 3–2, és a következő védekezésünk is kiválóan sikerült, de az egyenlítési kísérletünk nem jött össze.
A második etap elején is egalizálhattunk volna, de ez még váratott magára, és sajnos Fattal egyből büntetett. Aztán kettős fórt kaptunk, és bár az első két lövésünket kiblokkolták, Keszthelyi-Nagy Rita a harmadikat valahogy bepréselte a rövid alsóba. Madeline Musselman távolról bombázott a magyar kapuba, amit ezután Neszmély Boglárka foglalt el, odaát pedig Johnson sajnos futószalagon szállította a védéseket. Neszmély is felvette a kesztyűt, aztán Géraldine Mahieu-től vettek el egy gólt, majd Faragó pattintott a rövid alsóba, ami nagyon kellett! Az utolsó perc kezdetekor kaotikus jelenetek játszódtak le a magyar kapu előtt, de valahogy kivédekeztük ezt is (nagyjából háromszorosan), ám az ellentámadásunkból sem lett gól, 5–4-es hátrányban voltunk a nagyszünetben.
Neszmély 3/3-ra tornázta a mutatóját a második félidő legelején, de Johnson is fogott, mint a festék. Több mint négy perc elteltével még nem esett gól ebben a játékrészben, továbbra is futottunk az eredmény után, aztán Raney volt az, aki létszámfölényből megtörte a csendet. De kiderült, hogy mégsem, ugyanis a támadóidő lejárta után egy fél pillanattal engedte el a lövést, amit a VAR is megerősített, maradt az 5–4. Kettő perc volt hátra, amikor Kurucz-Gurisatti Gréta is szót kért, a blokkon megpattantó átlövése utat talált az amerikai kapuba, először volt végre egál, majd Neszmély újabb bravúrja és Leimeter Dóra blokkja után már a vezetésért mehettünk előre, viszont eladtuk a labdát, de már ők sem tudtak gól lőni – ahogyan az egész nagyedben nem.
Döntetlennel fordultunk rá az utolsó felvonásra, ám sajnos nem sokáig maradt így az állás, Fattal értékesített egy fórt, mi viszont megint elpuskáztunk egyet egy rossz átadással. Sőt, a következő előnyüket is behúzta közelről Steffens, megint kettő volt közte, aztán Ryann Neushul ejtése is pontos volt. Sajnos összekapták magukat erre a negyedre az amerikaiak, nekünk pedig láthatóan felemésztette minden energiánkat az egyenlítésig vezető hosszú út. De volt még bennünk valamennyi tartalék, Keszthelyi-Nagy megint megoldott egy kettős előnyt, viszont bő másfél perccel a duda előtt Leimeter a kapufát trafálta telibe.
Persze nem adtuk fel, a következő fórunkat hamar kihasználta Garda, 57 másodperc volt vissza ekkor, egyáltalán nem úszott még el az arany! A védekezést megoldottunk Garda labdaszerzésével, támadásban viszont a játékvezetők víz alá vitt labda okán elvették tőlünk öt másodperccel a vége előtt, a maradék időt pedig lepörgették az amerikaiak, és 8–7-re megnyerték a finálét.
Az utolsó pillanatig volt esélyünk a világ legjobb válogatottja ellen, amely évtizedek óta szinte megszakítás nélkül uralja a mezőnyt. Védekezésben ezúttal is fantasztikus munkát végeztünk, és minimális különbséggel maradtunk alul, de ez egy olyan ezüstérem, amire szinte senki sem fogadott volna akár csak néhány héttel ezelőtt.
A torna legjobb játékosának a magyar válogatott csapatkapitányát, Keszthelyi-Nagy Ritát választották!
Mihók Attila szerint gyönyörű eredményt értek el, aminek majd nagyon fognak tudni örülni, de most bosszús
Mihók Attila társ szövetségi kapitány szerint csodálatos eredményt ért a magyar női vízilabda-válogatott, viszont jelen pillanatban még rendkívül dühös, hiszen az együttes nagyon közel állt a csodához az olimpiai bajnok amerikai csapat elleni fináléban, amelyet 8-7-re veszített el pénteken a dohai világbajnokságon.
„Sajnos az első és a negyedik periódusban is volt, hogy gyorsan három gólt kaptunk, amit rendkívül nehéz ledolgozni, végeredményben csak az egyikre kellett volna odaérni. Ami most viszont nagyon bosszantó, hogy a végén a sors odasegíthetett volna minket egy lövőhelyzethez a végén„
– nyilatkozta az MTI-nek a szakember, aki elárulta, most ugyan nagyon dühös, de abban is biztos, ha kielemezi a mérkőzést, abban egészen biztosan sok pozitívumot fog találni.
„Nyilván előzetesen azt gondoltam, hogy a támadójátékunk ennél azért működőképesebb lesz, elsősorban a fórokra gondolok, ahol három labdát is eladtunk, ilyen szerintem még nem is volt. Ezt nem kalkuláltuk bele, persze azért azt sem, hogy három negyed alatt öt gólt kapunk az Egyesült Államoktól„
– jegyezte meg Mihók Attila, aki szerint ugyan voltak „csodálatos” paraméterei a meccsnek, de mégiscsak egy vereség után kell értékelnie, és senki sem tudja, mikor lesz újra lehetősége a csapatnak világbajnoki döntőt játszani.
Mihók Attila Cseh Sándorral közösen a tavalyi Fukuokában rendezett világbajnokságot követően vették át a posztot Bíró Attilától, és irányításukkal januárban az Eindhovenben rendezett Európa-bajnokságon még csak az ötödik volt gárda, amely most nagyot lépett előre.
„Van egy Eb-5. hely és egy világbajnoki ezüstérem, utóbbi egy gyönyörű eredmény és a mutatott játék összefügg az eredmény fejlődésével. Amit az Eb után mondtam a védekezésünkkel kapcsolatban, azt most mindenki láthatta, milyen hatalmasat javult. Ennek nagyon kell örülni, de azért ezzel egy picit az a gond, hogy amikor majd három hónap múlva találkozunk, akkor ez innen folytatódik. Ez most egy projekt volt, eddig tudtunk vele eljutni„
– mondta a szakember.
Mihók Attila hangsúlyozta, gyönyörű eredményt értek el, aminek majd nagyon fognak tudni örülni, de most bosszús, ugyanis a hollandok és görögök búcsúztatása után nagyon közel voltak ahhoz, hogy valami még csodálatosabbat hajtsanak végre.
Keszthelyi-Nagy Rita: „nagyon messziről indultunk, végig fogtuk egymás kezét, és így volt ez a vereség után is, szerintem ez legfontosabb, amit hazaviszünk”
A dohai világbajnokság legjobbjának megválasztott Keszthelyi Rita, a női vízilabda-válogatott csapatkapitánya szerint mindent kiadott magából az együttes, amely a pénteki fináléban nagy csatában 8-7-es vereséget szenvedett az amerikaiaktól.
„Nagyon büszke vagyok a csapatra, mert nagyon messziről indultunk, végig fogtuk egymás kezét, és így volt ez a vereség után is, szerintem ez legfontosabb, amit hazaviszünk”
– nyilatkozta a 32 éves klasszis, aki elnyerte a legértékesebb játékosnak járó MVP-díjat, de véleménye szerint ez inkább a válogatottban eltöltött 16 évnek szól.
„Elképesztően fizikális meccs volt, a szívünket lelkünket beletettük, ennél többet egyszerűen nem tudtunk volna. Talán még a szerencse lehetett volna a végén velünk, de arra nem lehet játszani. Nagyon elfáradtunk a végére, rengeteget vett ki belőlünk a hollandok és görögök elleni találkozó is„
– mondta a Mataro légiósa, aki megjegyezte, talán majd akkor fordulna át a mostani csalódottsága, ha nyáron a párizsi olimpián is döntőt játszana a gárda.
Gurisatti Gréta szerint összességében az egész torna számunkra egy rendkívül jó visszaigazolás arról, mennyi van bennük, hogy mérkőzésről mérkőzésre képesek voltak felépíteni magukat mentálisan és játékban is.
„Nem mintha nem tudtuk volna, de jó ezt bebizonyítani a kételkedőknek is. Ugyanakkor egy sportoló életében ritkán adatik meg, hogy úgy ébred fel, hogy ma világbajnok lehet, nekem kétszer is megadatott. Most azt éreztem, hogy közelebb voltunk ehhez, mint Budapesten, és az utolsó pillanatig bíztam abban, hogy a végén egyenlítünk és szebb lesz a vége„
– mondta az MTI-nek Gurisatti, aki szerint a januári eindhoveni Eb óta folyamatos felfelé ível a csapat pályája, fél év múlva pedig jön az olimpiai, amelyre itt Dohában szerezték meg a kvótát. Hozzátette, az, hogy a csapat egy ilyen összetartó egységet tudott alkotni, az majdnem annyit ér neki, mintha megnyerték volna a döntőt.
A finálé egyik legjobbja a kapus Neszmély Boglárka volt, aki másfél negyeden keresztül nem kapott gólt a legutóbbi három olimpián aranyérmes amerikaiaktól:
„Energiabombaként ugrottam be, és igyekeztem a lányoknak hátulról megadni azt a stabilitást, amivel felzárkózhatunk. Eszméletlen élmény, szerintem mindenki azért kezd el vízilabdázni, hogy ilyen meccseket játsszon, nekem ezzel egy álmom vált valóra, és akárhogy is sikerült, én az örömteli pillanatokkal foglalkozom„
– mondta a 20 éves hálóőr.
A magyar csapat 2001 és 2022 után története során harmadszor lett világbajnoki ezüstérmes.
Női vízilabdatorna, döntő:
Egyesült Államok-Magyarország 8-7 (3-2, 2-2, 0-1, 3-2)
gólszerzők: Fattal 3, Steffens 2, Raney, Musselmann, Neushul 1-1, illetve Keszthelyi, Garda 2-2, Parkes, Faragó, Gurisatti 1-1
A nő vízilabdatorna végeredménye, világbajnok:
Egyesült Államok
2. MAGYARORSZÁG (MAGYARI ALDA, SZILÁGYI DOROTTYA, VÁLYI VANDA, GURISATTI GRÉTA, GERALDINE MAHIEU, REBECCA PARKES, MÁTÉ ZSUZSANNA, KESZTHELYI RITA, LEIMETER DÓRA, RYBANSKA NATASA, FARAGÓ KAMILLA, GARDA KRISZTINA, NESZMÉLY BOGLÁRKA, HORVÁTH BRIGITTA, KUNA SZONJA)
3. Spanyolország
4. Görögország
5. Hollandia
6. Ausztrália
7. Olaszország
8. Kanada
9. Új-Zéland
10. Kína
11. Nagy-Britannia
12. Kazahsztán
13. Franciaország
14. Dél-afrikai Köztársaság
15. Brazília
16. Szingapúr
Fotó: MLSZ / Kovács Anikó
