A 83 esztendős Röck Samu határtalan szomorúsággal gondol vissza „Szilasra”.
Fájdalom és szomorúság költözött a 83 esztendős Röck Samu szívébe, amikor megtudta, hogy soha többé nem láthatja már Csollány Szilvesztert. Győr díszpolgára, a magyar tornasport halhatatlan alakja volt az elhunyt olimpiai bajnok tanítómestere és első edzője, ugyan úgy, mint Borkai Zsoltnak, Élő Róbertnek, Fajkusz Csabának, Gerber Lászlónak, Sági Lászlónak, Szólás Nándornak és még egy sor olyan versenyzőnek, akik tornászként, edzőként, vagy mindkét, a sportágukhoz köthető minőségükben maradandó teljesítménnyel tűntek ki. Pedagógusi és edzői tevékenységének legnagyobb elismerését Samu bácsi annak köszönheti, hogy az elképesztő munkabírású és még ma is frissességet sugárzó szakembert a győri tornasport alapítójának tekintik – írta az SzSPress Hírszolgálat. Aki a kezdet kezdetén a szó szoros értelmében innen-onnan összehordta azokat a tornaeszközöket, amelyekre az alapképzéshez elengedhetetlenül szükség volt. Regébe illő, hogy nem egyszer szekeret hajtott, úgy szállította a zsámolyokat, az ugrószekrényeket és a szőnyegeket a tornaterembe.
A fiatalokat kedvelő, a tornatanítást játékos elemekkel vegyítő pedagógus mindig is arra törekedett, hogy a tanítványai ne csak megtanulják az elemeket, hanem szeressék is azt, amit csinálnak, legyenek büszkék, ha egyről kettőre jutnak, majd később jó pontszámokat is kapnak a gyakorlatukra. Röck Samu már akkor sejtette, hogy Csollány Szilveszterből sikeres sportoló lesz, amikor a kis tornászpalánta még csak öt éves „kiscsoportos” volt.
„Amikor a srácok felsorakoztak előttem, azonnal feltűnt, hogy Szilveszternek olyan a felépítése, mint ha tornásznak született volna. Nem volt vaskos, de vékony sem, ahogy kihúzta magát és egyenesen a szemembe nézett, azt gondoltam, hogy ez a fiú legény a talpán. Mindig is az volt a véleményem, hogy akit ilyen alkattal ajándékozott meg a sors, abból egyszer nagy bajnok lehet, feltéve, hogy még ügyes és tanulékony is. Mindez megvolt benne, de az a vagányság is, ami sok élsportolóból hiányzik”
– nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Röck Samu, aki elsírta magát a TV előtt, amikor az egykori tanítványa „álomgyakorlatot” bemutatva lett a gyűrű olimpiai bajnoka Sydneyben.
A könnyek most is a Samu bácsi szemébe futottak, amikor a közös emlékeiket idézte fel, és azt a napot, amikor jó két hónapja utoljára találkozott Szilveszterrel.
„Mindig is örültem a találkozásainknak, mert újra és újra elmondhattam neki, hogy büszke vagyok rá, de arra is, hogy én indítottam el a pályán. Most viszont olyan szomorú vagyok, amit szavakban nem lehet kifejezni. Egyelőre felfogni sem tudom, hogy nincs már közöttünk. Sokszor fogom még elmondani, hogy nyugodj békében Szilas!”
Szalay Péter (SzPress Hírszolgálat)
(A képen Röck Samu köszöntése a 80. születésnapján, fotó: MATSZ)
