Beszélgetés Zsivoczky Attilával a sikeres hazai vb-ről

A FIXTV szeptember eleji adásában a hazai rendezésű atlétikai világbajnokság állt a fókuszban.

A meghívott vendég, Zsivoczky Attila családi öröksége és a sportágban eltöltött évek révén egy hiteles kapocs az atlétika múltja és jelene között. Születésénél fogva kódolva volt az atlétika szeretete. Édesapja Zsivótzky Gyula (1937–2007) olimpiai bajnok kalapácsvető, édesanyja Komka Magdolna válogatott magasugró. Fivére Zsivóczky Gyula ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó, felesége Zsivoczky-Farkas Györgyi Eb-bronzérmes többpróbázó.

(Zsivoczky Attila)

Kilencévesen kezdett el atletizálni Varga Sándor edző irányítása alatt, aki egy régi sporttársa volt az édesapjának és szintén kalapácsvető volt. Széleskörű alapokat kapott, gyakorlatilag a sportág minden számába belekóstoltak, futottak, ugrottak, dobtak. Éppen ezért az elején több számban is versenyzett, de magasugrásban volt a legkiemelkedőbb, így a kezdetekben édesanyja nyomdokaiba lépett. 1993-ban az egyéni csúcsát kilenc centiméterrel megdöntve, 221 centiméterrel nyerte meg az európai ifjúsági olimpiai napok magasugró versenyét. Néhány évig lehetett párhuzamosan folytatni a magasugrást és a tízpróbát, de aztán döntésre kényszerült, hogy melyik legyen a helyes irány. 1996-ban Sydney-ben korosztályos világbajnoki címet szerzett tízpróbában igazolva döntése helyességét. Felnőtt pályafutása során egy vb bronzzal és egy Eb ezüsttel öregbítette a magyar atlétika hírnevét.

(Takács Tibor)

Visszakanyarodva még Zsivoczky Attila családi, atlétikai örökségéhez, érdekes módon a tízpróbának és a kalapácsvetésnek nincsen közös metszete. Takács Tibor, a műsor házigazdája viccesen meg is jegyezte, hogy a tízpróbában minden ága megtalálható az atlétikának, csak a kalapácsvetés nem.

(Takács Tibor és Zsivoczky Attila)

A műsor második felében az augusztusi atlétikai világbajnokság emlékei kerültek előtérbe. A korábbi tízpróbázó szakkomentátorként élhette át a hazai rendezésű esemény fergeteges hangulatát. Rengeteg külföldi versenyzővel, szakemberrel találkozva, mindenki csak szuperlatívuszokban beszélt a teltházas versenynapokról, a rendezésről és a hozzáértő közönség szeretetéről. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség azon aggályát is sikerült eloszlatni, hogy kevés érdeklődő lesz kíváncsi a délelőtti selejtezőkre. A szépszámú nézősereg itt is felejthetetlen pillanatokat szerzett. Az egyik délelőtti szekcióhoz köthető Zsivocsky Attila talán legmeghatóbb emléke is: Márton Anitának, olimpiai bronzérmesünknek nem sikerült a döntőbe kerülése súlylökésben, de a közönség olyan fogadtatásban részesítette, mintha dobogón állt volna.

(Márton Anita, fotó: MASZ)

A magyarok szereplését felemásan értékelte, hatalmas sikerként könyvelve el a magyar csapat létszámát. 63 hazai atléta fürdőzhetett a napfény mellett a közönség ovációjában és szeretetében. Az eredményesség tekintetében az első nyolc helyezettet alapul véve kicsit jobb, mint átlagosnak nevezte a magyar csapat szereplését. Ebbe a kategóriába sorolható Halász Bence bronzérme kalapácsvetésben és Krizsán Xénia 4. helyezése hétpróbában.

A következő évek feladata az lesz a magyar atlétikában, hogy minél többen sikeresen szerepeljenek és erőt merítsenek a világbajnoki élményekből és a közönség szeretetéből.