Csütörtökön megkezdi szereplését a zágrábi-dubrovniki Európa-bajnokságon férfiválogatottunk: az olimpiai kvóta már zsebben, azaz lehet jövőt építeni, és Varga Zsolt szövetségi kapitány bátran bele is fogott terve megvalósításába.
Vogel Soma (54), Angyal Dániel (148), Jansik Szilárd (92), Manhercz Krisztián (185), Vámos Márton (271), Varga Dénes (329), Zalánki Gergő (148) – két hét pihenő után most kezdte újra az alapozást a fukuokai világbajnok együttes hét meghatározó világklasszisa – számolt szerdán be a magyar szövetség. Neveik mellett az eddigi válogatottságaik számai – mindösszesen 1227 szereplés a nemzeti együttesben. Ennél jobban semmi sem szemlélteti, mennyire átformált gárda szerepel majd az Európa-bajnokságon: ha a 266-szoros válogatott, rutinos visszatérő Hárai Balázst kivesszük a sorból, a többi 14 pólós mindösszesen 276-szor köthette fel a piros-fehér-zöld zászlós sapkát – nyolcan 7 vagy annál kevesebb alkalommal.
Varga Zsolt ugyanakkor a kiváló vb-szereplés miatt úgy dönthetett: a lehető legélesebb körülmények között teszteli a jövő generációit (hiszen rajtunk és a görögökön kívül mindenki olimpiai, illetve vb-kvótára hajt), miközben kulcsemberei pihennek; ellentétben az összes többi riválissal. Mindez hosszú távon kamatozhat: akár már februárban, a dohai vb-n, de elsősorban az olimpián – még hosszabb távon pedig úgy, hogy egy sor, tavaly junior világbajnoki címet szerzett ifjú kiválóság kezdi meg a tapasztalatgyűjtést a nemzetközi elitben.
Mindebben természetesen benne van az is, hogy ellentétben az elmúlt két Eb-vel, most nem fogunk döntőt játszani (Budapesten nyertünk, Splitben ezüstérmesek lettünk), de sose becsüljük alá a fiatalos lendületben és a tétnélküliségben rejlő lehetőségeket.
És akkor most jöjjön néhány érdekesség az Eb-ről – történelmi távlatokból, illetve zágrábi csoportellenfeleinkről.
Eb-érdekességek, statisztikák – férfiválogatott
• A magyar válogatott hasonlóan nyomasztó fölényben van az Európa-bajnokságok örökranglistáján, mint az olimpiákon. 13 aranyérmünkkel magasan az első helyen állunk, az eddigi 36 Eb-n 35 alkalommal szerepeltünk (1950-ben politikai okokból maradtunk távol), és 26-szor zártunk a dobogón (13 arany, 7 ezüst, 6 bronz). A szerbek a jogelőd jugoszlávok eredményeivel együtt 8 győzelemnél járnak.
• A dominanciát a hőskorban alapoztuk meg: mi nyertük az első öt Európa-bajnokságot (1926, 1927, 1931, 1934, 1938), illetve az első tízből nyolcat (1954, 1958, 1962). A következő öt címből kettőt a Faragó-Csapó-féle aranycsapat hódított el (1974, 1977), kettőt a Kemény-féle szupergárda rögtön az első ciklusban (1997, 1999), míg az utolsót 2020-ban, hazai pályán Varga Dénesék.
• Az utolsó 15 Eb-n, 1993 óta 13 alkalommal állt dobogóra a magyar együttes: azon túl, hogy van egy nyolcas éremnyerő szériája (1993-2008), a legutóbbi két alkalommal egyaránt döntőt vívott. A nyolcas sorozat egyébként szintén kiemelkedő: korábban a jugóknak volt egy hasonló (1950-1977), de ők egyszer sem tudtak nyerni azokon a viadalokon.
• A legrosszabb időszak 1985-től 1991-ig tartott, amikor négy egymást követő Eb-n maradt érem nélkül a csapat. Ekkorra esik minden idők leggyengébb szereplése, az 1989-es 9. hely Bonnban – igaz, valami hasonló jött 2018-ban, amikor 8-ikként zártunk.
• Zágráb másodszor lesz házigazda: 2010-ben negyedik helyen végzett a válogatott (az egy szeptemberi Eb volt – akkor a kinti medencéből csináltak versenyhelyszínt, most ez lesz a melegítő-medence (egy sátortető alatt), és a fedettben rendezik a tornát.
• 2012, 2016 és 2020 után ez a negyedik januárra időzített Eb az olimpia évében: az előző három alkalommal egyaránt megvolt a dobogó, két bronzérem (Eindhoven, Belgrád) után egy arany (Budapest) következett.
• Ez lesz az első Európa-bajnokság, amelyet az úgynevezett kétdivíziós formátumban bonyolítanak le: a legutóbbi, spliti viadal első nyolc csapata küzd két csoportban az elitosztályban, míg a második divízióban a selejtezőt sikerrel vett együttesek, szintén két négyes csoportban. Az első divízióban az első két helyen végző gárdák automatikusan a negyeddöntőbe kerülnek, míg a harmadikok a második vonal csoportmásodikjaival, a negyedikek pedig a csoportelsőkkel találkoznak a keresztbejátszásban – a győztesek a nyolcba jutnak, a vesztesek a 9-16. helyért folytatják (és ez egyszersmind meghatározza a 2026-os Eb divízió-beosztását).
• Az Európa-bajnokságon egy olimpiai kvótát osztanak ki – az aranyérem jelent párizsi kvalifikációt. Ha esetleg egy már kijutott együttes nyerne (Magyarország vagy Görögország), akkor a legmagasabban rangsorolt nem-kvalifikált csapat jut ki. A fennmaradó négy helyre a dohai vb-n lehet odaérni.
• Zágrábban még három vb-kvóta is gazdára vár – ez bennünket annyiban izgat, hogy a harmadikként (azaz az eddig nem kvalifikáltak közül a leghátrébb végző) kijutó kerül a mi csoportunkba a dohai viadalon. Az elitbe sorolt együttesek közül a horvátoknak és a montenegróiaknak még ki kell harcolniuk a vb-részvételt, míg az Eb-n résztvevők közül Magyarország, Görögország, Szerbia és Franciaország a fukuokai helyezések alapján, míg Spanyolország és Olaszország a Világkupa-döntőbe jutás miatt már ott van Dohában.
• Az Európa-bajnokságon is a tavaly óta érvényben lévő szabályokkal játszanak, azaz már a csoportkörben sincs döntetlen, az egálra végződött mérkőzéseket is ötméteresekkel döntik el (3-2-1-0-ás pontozás mellett).
Csoportellenfeleink
•• Görögország (január 4., 19.00 óra)
• Ott kezdjük, ahol az előző világbajnokságot befejeztük: Fukuokában, a döntőben emlékezetes csatában, büntetőkkel győztünk a hellénekkel szemben – most velük vívjuk a nyitómérkőzést. Míg ők teljes vértezetben érkeznek, azaz gyakorlatilag a vb-ezüstérmes csapatukkal állnak fel, mi jelentősen megfiatalított együttessel indulunk a harcmezőre.
• Bármilyen hihetetlen, de az ezredforduló óta vb-ken már érmes, legutóbb a tokiói olimpián finálét vívó görög csapat még soha nem nyert érmet az Európa-bajnokságokon. És mindössze kétszer, 1999-ben és 2016-ban sikerült négybe kerülniük, ám mindkétszer negyedik helyen zártak.
• Eb-n legutóbb 2016-ban találkoztunk velük: akkor a csoportban döntetlen lett (8-8), a bronzmeccsen aztán mi nyertünk (13-10) – Európa-bajnokságokon ekkor találkoztunk velük utoljára. Első Eb-meccsünket még 1970-ben játszottuk ellenük, akkor 11-0-ra győztünk, és a nyolc évvel ezelőtti csoportmeccset, plusz egy 6-6-tal zárult találkozót (épp itt, Zágrábban) leszámítva rendre győztünk ellenük.
• Tavaly kétszer találkoztunk, a vb-döntőn kívül a Világkupa negyeddöntőjében, ahol 6-4-re nyertünk. Ezt megelőzően a 2021-es tokiói olimpián vívtunk meg velük, és akkor mind a csoportban (9-10), mind az elődöntőben (6-9) ők bionyultak jobbnak.
•• Grúzia (január 6., 17.00 óra)
• 2014-ben, a budapesti Eb-n mutatkoztak be, most már a hatodik fellépésükre készülnek. A legjobb eredményüket épp legutóbb, Splitben érték el, amikor sikerült a legjobb nyolc közé kerülniük, igaz, végül 8. helyen zártak.
• 2016-ban találkoztunk velük először a januári, belgrádi Eb nyolcaddöntőjében, és tükörsima, 14-3-as győzelmet arattunk, majd a barcelonai Eb nyitányán 12-5-tel intéztük el őket.
• Legutóbbi találkozónk a budapesti vb-n a csoportkörben már előrevetített valamit abból, ami később bekövetkezett: meglehetősen hektikus mérkőzésen 18-14-re gyűrtük le őket.
•• Olaszország (január 8., 19.00 óra)
• A kontinensviadalok történetének legpatinásabb párharca ez: 1938 és 2018 között 26-szor találkozott a két együttes csak az Eb-ken. A győzelem-vereség mutató 16-9 „ide”, egy döntetlen mellett. Az 1938-as, 9-0-ás sikert még további nyolc követte, a taljánok először 1985-ben tudtak győzni ellenünk, igaz, ezzel együtt egymás után hatszor sikerült nekik 1995-ig bezárólag. 1997-ben fordult a kocka, azóta 11-ből 7-szer sikerült felülkerekednünk, igaz, a legutolsó, barcelonai találkozón minden idők legsúlyosabb Eb-vereségébe szaladtunk bele (5-12).
• A taljánok eddig háromszor tudtak Eb-t nyerni: még az „ősidőkben”, 1947-ben, majd a Rudic-féle aranycsapat, 1993-ban és 1995-ben, mindkétszer a magyar válogatottat győzve le a fináléban. Azóta várnak az újabb aranyra Eb-n – ráadásul az utolsó 10 tornán csupán kétszer állhattak dobogóra (2010: ezüst, 2014: bronz). A legutóbbi négy szereplésük „ritmusos”: 6., 4., 6., 4.
• 2012 óta nem jutott túl sok sikerélmény velük szemben: vereség a londoni olimpia negyeddöntőjében (9-11), a 2015-ös kazanyi vb-negyeddöntőben (7-8), 2017-ben a budapesti vb-n 9-9-cel zárult a csoportmeccsünk, eztán jött a csúfos Eb-vereség 2018-ban, majd kikaptunk tőlük a 2019-es vb-elődöntőben (10-12), döntetlennel zártunk az olimpia csoportkörében (5-5), és újabb vereség jött a 2022-es budapesti vb negyeddöntőjében (10-11). Világversenyen, igazán éles meccsen utoljára kereken tíz éve nyertünk ellenük, a szigeten, a 2014-es Eb-elődöntőben (8-7), leszámítva a 2016-os trieszti olimpiai selejtezőtornát, amelynek a döntője már nem számított igazán sehová (10-8).
• Legutóbb itt, Zágrábban, ugyanebben az uszodában mérkőztünk velük a Világkupa-selejtezőben tavaly márciusban, és akkor az olaszok 9-8-ra nyertek.
•• A magyar férfiválogatott tagjai – válogatottság számok + gólok
Bányai Márk 1 0
Gyapjas Viktor 3 0
Burián Gergely 28 48
Fekete Gergő 30 16
Hárai Balázs 266 201
Kovács Péter 5 4
Molnár Erik 21 18
Nagy Ádám 68 44
Pohl Zoltán 73 15
Szeghalmi Zsombor 2 1
Tátrai Dávid 3 4
Varga Vince 2 2
Vigvári Vendel 29 55
Vigvári Vince 7 22
Vismeg Zsombor 4 2
fotó: Kovács Anikó / waterpolo.hu
