Az első negyed kisebb kavarodását leszámítva sokkal jobban festett női válogatottunk teljesíténye a csoportmeccsek zárónapján, Új-Zéland ellen. Az első nyolc percben kapott három gól után a következő huszonnégyben csupán kétszer találtak be, elöl pedig a rengeteg labdaszerzésből induló lefordulással 23-ig jutottunk. Következik három nap múlva a spanyolok elleni negyeddöntő.
A magyar szövetség csütörtöki beszámolója szerint kissé ijesztően kezdődött, egy, a támadóidő utolsó pillanataiban érkező ernyedt ejtés landolt a hálónkban, aztán viszont Keszthelyi Rita bevágta az első előnyünket, majd egy labdaszerzését követően Vályi Vanda pörkölt gólig. Később egy újabb szerelést követően Rybanska Natasa lőtt kapásból ötről egy szépet – a következőt viszont az új-zélandi kapus valahogy a lécre piszkálta. Parkes Rebecca a szélen tűnt fel egy kontra végén, és a kapus kezével együtt bombázta be a negyediket, majd Magyari Alda védett simán az első hátrányban. Ebből Garda Kriszta játszotta meg Rybanskát centerben remekül, aztán viszont szépítettek az új-zélandiak egy kissé dadogó fórból. Parkes ötösig forgatott, Keszthelyi Rita pedig újabb góllal került közelebb a 700-as álomhatárhoz (696-nál járt ekkor). Egy kibekkelt hátrány után egy majdnem gólig játszott fór következett, de a kapus odaért a labdára a vonal környékén, és nem nézték vissza – átellenben egy kipattanóból jutottak büntetőhöz másodpercekkel a duda előtt, így 6-3-mal zártuk a nyitórészt.
Egy védés és egy blokk kellett a második részt nyitó hátrány lenullázásához, elöl viszont az első centerbejátszások nem igazán működtek. Aztán újra egy védés-blokk kombóval úsztuk meg a hatodik hátrányt – sokadszorra fújtak ránk mezőnyben –, sajnos, Magyari még mindig kereste picit a ritmust, mert túl hosszan indította Vályit, aki pedig egyedül úszott, így egy támadással később jött a hetedik gól, megint sakk-mattból, Parkes lőtt még egyet szülőhazájának. Aztán Szilágyi Dorottya lógott gólig egy újabb szerelést követően, avagy a szorosból vagy kiállítást kaptunk, vagy gólt lőttünk – a szaldót tekintve azért erős pozitívban jártunk. Később a pozíciós játék is működött, Parkes zúdított egy bődületes csavart a hálóba centerből – bár elöl aztán kevésbé voltunk élesek, mint a nyitórészben, viszont az elmúlt napok fényében sokkal többet számított, hogy ezt a negyedet gól nélkül tudtuk le, a 9-3 emiatt esett jobban a szokásosnál.
Egy parádés kis kombinációval indítottuk a harmadikat, így Szilágyi Dorka 13 másodperc elteltével lőhetett gólt kapásoldalról – aztán a változatosság kedvéért a rosszkéz szélről is zúdított egyet, miután a centereket betakarták. Az új-zélandiak nyolcvan centiről sem tudták eltalálni az üres kaput – azért a védőink is dolgoztak az ügyön –, Szilágyi pedig mesterhármasig haladt, most megint a saját helyéről csöngetett, nem rossz produkció 1:54 perc alatt. Erre már időt kértek odaát, amiből az lett, hogy Leimeter Dóri a harmadik passzuk után labdát szerzett, aztán gólig úszott – 21 másodperc alatt zúztunk kettőt. Magyari védett szépen hátrányban, utána viszont inkább kirongyolt a centerre, ám annak sikerült elcsavarnia a labdát, így csaknem 12 perc után találtak be ismét. Keszthelyi lövése a blokkról lett kapufa, Gurisatti Grétáé anélkül – Hajdú Kata fórból elengedett labdája a kapus kezéről ment be, hogy aztán Leimeter copy-pastelje az előző gólját: szerelés-spricc-ejtés és 15-4. Hajdú aztán fórból csinált touch-downt, gyakorlatilag a kétméteres bójától a gólvonalig lóbált. Egy szépen szétzilált hátrányból Leimeter ment ötösig, amit Gurisatti varrt be, majd ugyanő szerzett labdát, s száguldott el, így megdöntötte az előző „rekordot”, mert 19 másodperc alatt sikerült kétszer mattolnia. Az időközben beálló Neszmély Bogi remek védéssel indított hátrányban, sajnos, a szöglet után lecsúsztuk a kapásszélsőről, így 10 másodperccel a vége előtt jött az ötödik új-zélandi gól, 9-2-re alakítva a harmadik negyed részeredményét.
Leimeter Dóri 24 másodperc után köszönt be a negyedik részt indító fórból, majd egy biztos kézzel kivédekezett hátrány után Szilágyi pattintott mutatósat egy keresztpasszból, ez volt a 20. gólunk. Az új-zélandiak kezdtek kifulladni, jött egy újabb kontra, amiből Vályi talált be, majd végre Mahieu Geraldine is eredményesen centerezett, azaz neki is meglett az első gólja. Hátul elkezdtük gyakorolni a zónát, elöl a türelmesebb támadásépítést, azaz kissé lelassult a tempó – 22-5-nél igazából bármi belefért. Például egy újabb jó hátrányos védekezés, aztán a Keszthelyi-Parkes csapdázás, amiből ismét az ex-kiwi szomorította egykori honfitársait (ez volt a negyedik gólja). Keszthelyi egy parádés hátrányos blokk után nem emelte rá a labdát rosszkézen, inkább beadta centerbe – sajnos, a megítélt ötöst a cserekapus valahogy a kapufára paskolta, de ennyi sikerélmény igazán járt a becsülettel harcoló vetélytársnak. Fórból megint nem tudtak betalálni, aztán Neszmély védett még egyet, nullán tartva őket a zárónegyedben is, úgyhogy 23-5 a vége – ebből az 5 a lényeg, hogy rendeztük sorainkat hátul; jöhetnek a spanyolok a negyeddöntőben.
Bíró Attila elsősorban a következő napok minőségi edzőmeccseire koncentrál már. Íme az értékelések:
Bíró Attila szövetségi kapitány
„A védekezésen volt a hangsúly, sikerült is rendezni a sorokat, de ez a meccs ebből a szempontból kevésbé mérvadó, mint ahogy a japánok elleni sem volt az – ahhoz, hogy a spanyolok ellen teljesen készen álljunk, minőségi ellenfelekkel kell meccselnünk. Sikerült leszervezni egy-egy kétkaput a hollandokkal és az amerikaiakkal a következő napokra, ezeket várom, ezeken tudom lemérni, mennyire állt össze valóban a védekezés. A mai mérkőzésen látszott, hogy az új-zélandi vízilabda azért közelebb áll az európai stílushoz, ez az eredményben is visszaköszönt. Az kevésbé tetszett, hogy a legkisebb bökdösésre kiállítást fújtak, én értem, hogy így lehet bizonyos mértékig meggátolni a nagyobb különbség kialakulását, csak minket nem készít fel a negyeddöntőre, mert ugyanezzel a felfogással a spanyolok ellen 25-25 kiállítást kéne ítélniük. Mindegy, most a következő gyakorlások a legfontosabbak, hogy elérjük a csúcsformánkat.”
Szilágyi Dorottya, akit a meccs legjobbjának választottak
„Egyértelműen a védekezésre koncentráltunk, hiszen elöl nem nagyon szoktak problémáink lenni. Most elég jól megoldottuk a dolgokat hátul, van három napunk, hogy teljesen készen álljunk.”
Parkes Rebecca
„Azért elég fura érzés volt új-zélandi születésűként ellenük játszani, azzal az alapállással, hogy nekem most ki kell nyírnom őket. Azért ment, mert én most már sokkal inkább vagyok magyar, mint új-zélandi. Örülök, hogy ez a meccs így sikerült, építkeznünk kell tovább.”
Magyari Alda
„Azért kezdek kilábalni a sokkból, ez azért már látszott talán. De az a kapusból… Az engem legyilkolt. Soha nem szoktam kiúszogatni a kapuból, de mondták, hogy a japán lefordulások miatt csináljam, úgysem tudják átdobni a pályát, erre durr… tizenkét év alatt még sosem dobott nekem gólt a másik kapus, ettől én aznapra kikészültem teljesen. Hozom vissza magamat, azért még kell kicsit dolgozni ezen, de azon vagyok, hogy három nap múlva minden rendben legyen.”
Világbajnokság, nők, Fukuoka
D-csoport, 3. forduló
Új-Zéland–Magyarország 5-23 (3-6, 0-3, 2-9, 0-5)
Gólok: Houghton, Doyle 2-2, Shorter-Robinson, ill. Szilágyi 5, Parkes 4, Leimeter 3, Vályi, Keszthelyi, Gurisatti, Rybanska, Hajdú 2-2, Mahieu
A csoport másik mérkőzésén: Kanada–Japán később
fotó: MVLSZ / Kovács Anikó
