Az első negyed elsőrangú játékát követően a következő kettőben sikerült tartani a kétgólos különbséget a horvátok elleni csoportrangadón, majd a negyedik elején már 10-6-ra is vezettünk, amikor jött némi behorpadás, kis megőrülés, és 11-10-nél az izgalmak, de Zalánki Gergőt megint nem lehetett kizökkenteni a legforróbb pillanatban sem, így végül 12-10-re győztünk, amivel megvan a csoportgyőzelem és a negyeddöntő.
Egy jó blokk után Zalánki Gergő brutális átlövésgóljával indult a parti – konkrétan bevitte Marko Bijac kezét –, majd Vogel Soma védett szépen egy szélről érkező labdát, aztán sikerült teljesen szétzilálni az első horvát fórt, az első három perc elég jól festett. Aztán az első előnyünk szintén lövés nélkül zárult, viszont a horvátok második falba adott labdáját is mi vadásztuk le hátrányban. Pozíciós játékban nem sok kárt tudtak tenni egymásban a csapatok, a horvátok aztán kaptak egy újabb előnyt, de már Varga Dénes majdnem ellopta a labdát, Jansik Szilárd viszont blokkolt egy óriásit, nálunk ugyanakkor Vámos Márton úgy döntött, elég a színezésből, a második passz után hátulról bezúdította fórból a másodikat. A negyedik hátrányt sajnos már nem úsztuk meg, ezúttal bement a falba a labda, és Zuvela nem tévesztett – több mint hét és fél perc után lőtték az elsőt. Hanem nálunk jött a válasz, 0:04-gyel a vége előtt: Német Toni káprázatos centergólt lőtt, ami a horvát bekkeket ismerve extrabravúr – nyolc perc után 3-1, három lövés, három gól, odaát 6/1, eddig jól működött minden – számolt be a magyar szövetség.
Csak egy picikét nem jött kézre a keresztpassz a negyednyitó fórunknál, így Vámos ezúttal a lécet döngette kapásból, ez volt az első rontott lövésünk. Aztán egy-egy erős fölépattintás ott és itt, majd érkezett az első Bijac-védés, egy blokkon lelassult Manhercz-szabaddobást fogott, nálunk viszont blokk, majd kapufa hárított hátrányban (5/1-nél tartottak a horvátok). Mi viszont 4/3-nál, Nagy Ádám gyönyörű feladásából Angyal Dániel csinált touch-downt, úgyhogy a második negyed közepén Ivica Tucak időt kért, mert 4-1-nél elég gyatrán festett mindaz, amit az Európa-bajnok előadott az addig eltelt 12:12 percben. Nem segített, bár kaptak egy ajándékfórt a támadásuk utolsó másodpercében, megint a blokk nyírta ki a lövésüket.
Elöl nem tudtuk rendesen betenni Németnek a labdákat, és végül egy visszarendeződési káoszt kihasználva Harkov sajnos betalált 1:34-gyel a szünet előtt – ez volt az első olyan támadásuk, amikor a blokk nem volt a helyén. Átellenben nekünk is jött egy előny, de Manhercz sehogysem tudta átlőni a horvátokat, 15 másodperc alatt háromszor gyürkőzött neki, de Bijac és a blokkok is a helyükön voltak, utána csinált egy ötöst, Jerko Marinic-Kragic belőtte, 54 másodperc alatt kábé többet értek el a Tucak-fiúk, mint addig összesen; még jó, hogy megint lőttünk egyet a legvégén, ezúttal fórból Nagy Ádám találta el elképesztően a pipát, a lécről vágódott be a labda, azaz visszaállítottuk a kétgólos különbséget a nagyszünetre (5-3).
Egy elhalt doppler-utánzatunk után Vogel szedett le egy centernek betett ívelést, Krapic mérgében odavert Pohlnak, úgyhogy időkérés után 24 másodperces fórral jöhettünk – bár elég jól levadászták a falembernek betett labdát, de az maradt nálunk, és végül a rosszkéz szélen elég „puhán” maradtak a horvátok, Jansik pedig zseniális egyéni megmozdulásból oldotta meg a gólszerzést. Sajnos, egy rossz tolódásból Bukic előtt nyílt tér, és akadálytalan kapáslövése be is ment simán. Akárcsak Varga Dénesé – előnyből, egészen elképesztő precizitással tette be a hosszú felsőbe. Aztán egy újabb szédületes védekezés a falba játszott labda ellen hátrányban, a következőben Vogel védett egy óriásit, de a szöglet után sajnos nem értünk ki Harkovra, akinek túl jó a balkeze ahhoz, hogy ne oldja meg akár nullafokos szögből is.
Itt jött egy kis döccenő, félpályás labdavesztés, újabb hátrány, a kapufás kipattanó megint az övék lett, és második szándékból megjátszották a falat (7-6). Nálunk egy rossz passz után Német esélytelenül lőtte Bijacba a labdát hat az öt ellen, majd egy jó blokk után Zalánki próbálkozott szabaddobásból, de pont Bijac kezébe bombázott. Hálistennek, csak sikerült lezárni a gyengébb periódust, Molnár Erik szállított előnyt, és Fekete Gergő parádés pattintással mattolt, 25 másodperccel a duda előtt. A végén Vogel pattant még ki egy remek labdaszerzés erejéig a center elé, azaz sikerült tartani a közte kettőt (8-6) a kisebb hullámvölgy ellenére, mindazonáltal érezhető volt, hogy azért a horvátok is meccsben vannak.
Nagy Ádám takarta be Harkov első lövését, aztán valami döbbenetes türelemmel húztuk végig a fórunkat – megint Molnár hozta –, és Zalánki szenzációs feladását Pohl pörgette be az utolsó másodpercben. Aztán egy újabb fantasztikus hátrányos védekezésből megindultunk, Zalánki a kapásszélen (!) feltűnő Vámost játszotta meg, aki tartotta a labdát egy picit, míg védő és kapus is elsüllyedt, aztán finoman betette – két perc alatt dupláztuk az előnyt (10-6), úgyhogy megint vészhelyzeti időkérés jött a horvátoknál. Hiába, előbb a zónánk szűrt tökéletesen, majd egy újabb blokk jött hátrányban, így a kissé lefulladozóbb támadások sem voltak annyira érdekesek. Pláne, hogy Manhercz simán levett egy labdát a levegőből – megint ők voltak fórban –, ekkor jártak 11/2-nél, mi pedig 8 blokknál.
Mígnem 2:27-tel a vége előtt Buric akcióból valahogy kikerülte a blokkot és Vogel kezét, de ezzel még mindig csak mínusz háromnál jártak, viszont 1:32-nél már 10-8-nál, miután újra Buric pattintott jól, ezekért kár volt azért. Úgy festett, belefér, pláne úgy, hogy Zalánki Gergő egy bődületes pattintással, másodpercekkel a támadóidő lejárta előtt lezárta a nyitottnak vélt kérdéseket (11-8). Csakhogy Ante Vukicevic lőtt egyet a szélről, minthogy lepuhultunk róla, aztán egy félpályás labdaszerzésből és az ebből kapott fórból eljöttek ziccerben, 35-tel a vége előtt lett 11-10, 16 másodperc alatt lőttek kettőt – nagyon nem volt benne, hogy ezt nem nyerjük meg rendes játékidőben, mégis izgulni kellett. Aztán a horvátok kockáztattak, otthagytak minket négy a háromban, Zalánki Gergőnek meg jeges vér folyik az ereiben, négy méterről ezt nem tévesztette el, 9-cel a vége előtt zsákba téve a három pontot.
Ezzel megvan a csoport első helye, plusz a biztos negyeddöntős hely – várjuk, hogy a görögök jönnek vagy az amerikaiak; a többség az utóbbiakra gondol, leginkább azért, mert komoly elszámolnivalónk van velük. A mai mérkőzés alapján alig várjuk, hogy végre teljes fegyverzetben találkozzunk.
A mérkőzést követően, így értékelt Varga Zsolt, Vámos Márton és Zalánki Gergő.
Varga Zsolt szövetségi kapitány
„A mérkőzés nagy részében a mi akaratunk érvényesült, elsősorban a védekezésben láttam nagy erőt, különösen emberhátrányban, és ez a támadásokat is nagyban segítette. Hogy az utolsó percekben mégis visszajöttek a horvátok, abban benne volt, hogy kapásoldalon elkövettünk néhány hibát – épp ott, ahonnan egyébként a meccs nagy részében vártuk a hasonló lövéseket, ezeket ki kell elemeznünk, hogy ott a végén miért nem működött az, ami három és fél negyeden keresztül igen. Nyilván, amikor egy közelítünk a hajrához, könnyebben engednek el faultokat, adnak kiállítást, de összességében azt hiszem nem férhetett kétség ahhoz, hogy ma jobbak voltunk. Ebből a mai mérkőzésből erőt lehet meríteni, minden olyan apró mozzanatból, ami segítette a csapat, hiszen óriási mezőnymunka van egy-egy jó blokk, egy-egy hátrányos labdaszerzés, egy-egy remek gólpassz mögött. Ez áll össze egy ilyen győzelemmé, amiből tovább lehet építkezni. Innentől nyilván már a negyeddöntőre készülünk, és dolgozunk azon, hogy ami hiba akadt, azokat kijavítsuk.”
Vámos Márton, akit a mérkőzés legjobbjának választottak
„A vízben érződött, és talán mindenkinek átjött, hogy ma sokkal, de sokkal jobban akartuk ezt a győzelmet a horvátoknál, és szerintem ez döntött a javunkra. Nagyon koncentráltan játszottunk, a védekezésünk remekül működött a mérkőzés nagy részében, a negyedik negyed végén volt egy kis megingás, de meg fogjuk oldani, hogy több ilyen ne legyen. Mostantól minden idegszálunkkal a negyeddöntőre hangolunk, van ugyan egy meccs az argentinok ellen, amit nem fogunk félvállról venni, de a konkrét készülés fókuszában már egyértelműen a negyeddöntő lesz. Én az amerikaiakat várom, pláne, hogy van velük nem kevés elszámolnivalónk.”
Zalánki Gergő
„Jól játszottunk szinte végig, sokkal simábban kellett volna nyerünk – őszintén szólva nekem néhány mozzanat ki is maradt, hogy mi történt az utolsó percben, miként jöttek vissza egyre, annyira nem volt benne a meccsben. Belőttem a végén, persze, de nem, azért nem folyik jeges víz az ereimben.”
Eredmény:
férfi vízilabdatorna, C csoport, 2. forduló:
Horvátország–Magyarország 10-12 (1-3, 2-2, 3-3, 4-4)
Magyarország:
Vogel – Varga Dé., Angyal, Nagy Á., Jansik Sz., Zalánki, Vámos – cserék: Német, Manhercz, Pohl, Fekete, Molnár E.
Gólok: Harkov, Bukic, Buric 2-2, Zuvela, Marinic-Kragic, Vrlic, Vukicevic, ill. Zalánki 3, Vámos 2, Varga D., Jansik Sz., Fekete, Nagy Á., Német, Pohl, Angyal
A csoport másik mérkőzésén:
Japán–Argentina később
fotó: MVLSZ / Kovács Anikó
