Amerikai segítség a magyar atlétáknak . Loren Seagrave, a gyorsaságfejlesztés professzora a 400 gáton számít szenzációra
Jó döntés volt Magyarországra hívni és a Kiemelt Atlétikai Program (KAP) tanácsadójának felkérni az amerikai Loren Seagrave-et, akinél kevesen értenek jobban a gyorsaság és az ahhoz szükséges erő fejlesztéséhez, valamint az állóképesség növeléséhez. Ezért a különleges tudásáért világszerte számos világ- és olimpiai érmes sprinter lehet hálás neki, ahogy az edzőik is, akiknek egy kisebb része viszont csak a szakmai féltékenységétől megszabadulva ismerte el, hogy kezdetben gyanakodva tekintett a 71 esztendős világutazó szakemberre.
Kezdeti bizalmatlanság
„Hat földrész nyolcvan országában fordultam meg, ezernél is több lehet a száma azoknak a sprintereknek, gátfutóknak és távolugróknak, akiket megismertettem a gondosan kimunkált képességfejlesztési módszereimmel, amelyek a sport- és az orvostudomány legújabb vívmányaira épülnek, illetve a „menet közben” elsajátított biokémiai és biomechanikai ismereteimre. Akadémiákat és edzőközpontokat alapítottam, úgy is fogalmazhatnék, hogy a tudásra és fejlődésre vágyók kézről kézre adtak. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a fogadtatás megnyilvánulásainak széles spektrumával találtam szembe magamat. Olykor nem volt könnyű megértetni magamat olyan edzőkkel, akik ugyan elfogadtak segítőtársnak, de előítéletek hatása alatt arra kértek, hogy semmiképpen se fosszam meg őket az állásuktól, azaz a megélhetésük forrásától. Ez soha és sehol nem volt a célom”
– szögezte le az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozó Loren Seagrave, akinek Magyarországon sem az a szándéka, hogy kisajátítsa az atléták és az edzőik sikereit, a dicsőségüket.
Rekordok sorozatban
Hála a nagytudású amerikainak, de még inkább az egyre ambiciózusabb és a kellő tudással egyaránt felvértezett magyar atlétaedzőknek, figyelemre méltó eredményekből újabban egyre több akad, ami a világbajnoki megmérettetésre gondolva feltétlenül jó előjel.
„Nem áll szándékomban felnagyítani a szerepemet és azt a hozzáadott értéket sem, amivel eddig a magyar atlétika javát igyekeztem szolgálni, inkább az elismerésemet fejezem ki a sikerorientált versenyzőknek és az edzőiknek. Amúgy az eredmények önmagukért beszélnek. Minden korosztályban sorozatban születtek rekordok, egyetlen példával élve a női 4×100-as váltó háromszoros is megjavította a magyar csúcsot, de azt is nagyra kell értékelni, hogy a magyar válogatott a csapatok Európa-bajnokságának második osztályát megnyerve két év múlva már az elsővonalbeliek között szerepelhet.”
A professzorra is kihívás vár
Seagrave szavait támasztja alá, hogy az eredmények látványos javulásának köszönhetően a magyar atlétika idén jóval előbbre tart, mint egy évvel ezelőtt, de az amerikai szakember egy mellékesnek tűnő jelenségre is felfigyelt.
„Az atlétika öreg rókájaként én azt is felfedeztem, hogy a világbajnokság tesztversenyén, az országos bajnokságon a sikeres szereplőkben mekkora örömöt váltottak ki az eredményeik, miközben a céljaik megvalósításával adós maradt versenyzők képtelenek voltak palástolni a csalódottságukat. Ez volt a bajnokság két véglete. Amúgy a kétnapos esemény számomra is kihívást jelentett. Nem is tudom, hogy mikor tettem meg utoljára napi 11 ezer lépést, és még „lépcsőztem” is fel és alá a tribünön, ami 30 évvel ezelőtt még gyerekjátéknak tűnt, nem úgy, mint most. Ízelítőt kaptam abból, hogy mi vár rám augusztusban, a világbajnokság kilenc versenynapja alatt.”
Adrenalin-bombák érkeznek
„Kellemes helyzetben lesznek a hazai pályán szereplő magyar atléták, akiket várhatóan már akkor ünnepelni fog a közönség, amikor belépnek a pályára. Ez pedig felérhet egy adrenalin-bomba hatásával is. Addig is könnyebb lesz a dolguk az ellenfeleiknél, mert mentesülnek a Budapest felé vezető hosszabb vagy rövidebb út fáradságától, gondot inkább azt jelenthet a rajt előtt, hogy a hazai reménységekkel túl sokan szeretnének majd találkozni és szót váltani, ami megzavarhatja őket az összpontosításban. Erre az eshetőségre lélekben fel kell készülni, amiben az edzők és a sportpszichológusok is segítséget nyújthatnak”
– mondta befejezésül Loren Seagrave, aki nem számít világcsúcsesőre a világbajnokságon, de ha az mégis „eleredne”, akkor elsősorban a férfi és a női 400 méteres gátfutásban dőlhet meg minden idők eddigi legjobbja.
Ezekben a számokban olimpiai és világbajnok a világcsúcstartók, a nőknél a tavalyi világbajnokságon az amerikai Sydney McLaughlin 50.68 mp állította fel, a férfiaknál a norvég Karsten Warholm 45.94-gyel, amit a tokiói olimpián futott-
Szalay Péter (SzPress Hírszolgálat)
Fotó: Zsigmond László
