Zalánki vezérletével vb-elődöntős a magyar válogatott!

Őrült mérkőzésen, de sikerült valahára legyűrni az amerikaiakat a világbajnokság negyeddöntőjében. A meccs közepén egy négyperces kiállításból nem sikerült komolyabb előnyt kovácsolni, majd abból sem, hogy Vogel Somának három ötöst sem tudtak belőni, és már vezettünk négy góllal is. Egy maradt a végére, és már csak egy meccset kell nyerni a döntőért és a párizsi kvótáért.

És akkor ismét az amerikaiak – tavaly a vébén büntetőpárbajban nyertek ellenünk, márciusban csúnyán elvertek minket a zágrábi Világkupa-selejtezőn, egy hónapja, Los Angelesben pedig… Arra mindannyian emlékszünk, büntetőkkel mi nyertünk, de nem törődtek bele, megóvták, elérték az újrajátszást, nem tudtunk visszamelegedni, 0-2 lett az a bizonyos 4:24 perc, övék lett a bronz, miénk a düh. (A meccs végén aztán ez átkerült a túloldalra.) – kezdte beszámolóját a magyar szövetség.

Három lövésmentessé „védekezett” támadást követően egy lepattanóból Molnár Erik szerzett vezetést közelről (felvette, bepöcizte), átellenben Alex Bowen találta el szépen kintről a bal alsót. Az első fórunk másodikra ment be, először nyomás alatt védte a kapus Zalánki Gergő lövését, másodjára viszont nem volt esélye balkezesünkkel szemben. Ők is gólig vitték az előnyüket, Hannes Daubét engedtük be három és fél méterre, az neki ziccer. Varga Dénes lövését blokkolták szépen, majd Vogel Soma kapott bele szépen egy centerezésbe, Daubéra viszont nem értünk ki a kipattanót követően, és beverte a második gólját is (2-3). Pohl Zoltán maradt relatíve üresen középen a következő fórunkban, de vízre tette a betett labdát, és onnan már csak fölé tudta emelni. Labdaszerzés után a következő hat az öt végre bement tisztán, Zalánki majdhogynem a kötéltől zúzta be a hosszúba. Hooper hat a négyben szerezte vissza a vezetést, hogy aztán Manhercz Krisztián megszerezze az első magyarosabb gólt a sok „könyvszerinti” megoldás után, a szélről elengedett sunyi lövéssel. Nagy Ádám egy az egyben szerelte a centert, aztán Fekete Gergő lövését védte a kapus – úgyhogy maradt a 4-4 nyolc perc után.

Vogel második védése is hiperbravúr volt a negyednyitó amerikai hátrányban (újfent a falból érkező labdába kapott bele), a támadásaink azonban nem voltak igazán átütőek. Vogel legalább fogott egy kintit is, ráadásul Irvingnek, aki sokszor kibabrált vele Zágrábban. Weinberg is odaért viszont minden félmagas labdára, nálunk egy elpasszolt labda után szerencsére Zalánki higgadtan lehalászta az amerikaiak befejezőpasszát egy három a kettes kontránál. Aztán jött egy elég komoly fordulat – Ben Hallockról küldték ki Vámost, csakhogy a VAR-ozás után kiderült, nem véletlenül „terült el” Marci, az amerikai ugyanis süllyedés közben telibeverte az arcát, amiért véglegeset kapott, és hátrány helyett ötöst lőhettünk, Zalánki bevágta, és következett négy fontos perc folyamatos emberelőnyben. Az első bement, ha kissé nehezen is, Manhercz pattintott parádésan (6-4). Az amerikaiaknak maradtak a távoliak, az elsők nem mentek be, nálunk Manhercz ezúttal szélről növelte az előnyt. Aztán ilyenkor a bírói lelkiismeret beindul, először Vogelt küldték ki, majd Zalánkit is, és öt a négyben, kapus nélkül szereztek egy gólt 16 másodperccel a duda előtt. Varga Zsolt inkább elhasznált egy időkérést, hogy nyugiban menjen végig az utolsó felállás is, a kapujuk elől indulva – sajnos, jól belezavartak, Varga Dénes a kapufát döngette a végén, azaz kétgólos maradt a különbség;

Sajnos, elhozták a labdát, és ami még ennél is rosszabb, Bowen öt a hatban talált be – ezek így csakis az amerikaiak önbizalmát segítették. Az is, hogy Manhercz nem tudta ellőni a blokk mellett a labdát, kábé úgy tűnt, mintha mi sem történt volna, 3-2-re nyertük a négyperces előnyt, amire kábé senki sem emlékezett, miután Woodhead is bevágta a rövid felsőbe a labdát rosszkézről, immár hat a hat ellen (7-7). Érződött, hogy vékonyodik az önbizalom a lövéseknél, aztán végül Zalánki döntött úgy, elég a tilitoliból, egy passz után beverte hátulról a következő fórt (8-7). A következő kettő akcióból nem ment be, eljöttek egy kontrába, amitől ötös lett, csakhogy Vogel leborította Daube büntetőjét.

Aztán újabb többlövéses támadás ment kárba – sehogysem bírtunk igazán pontosak lenni –, ebből megint büntetőig mentek a jenkik, csakhogy Vogel egy percen belül megfogta Irving ötösét is! És az érzelmi hullámvasúton ismét Zalánki Gergő repített magasba minket – elment a szélen egy föléejtett amerikai labda után, és bezúzta Weinberg hóna alá. Varga leblokkolta Daubét, jött egy fór, és persze Zalánki (10-7)… Ez volt az ötödik gólja, az amerikaiak meg kezdhették úgy érezni magukat, mint a lányok egy napja a szintén balkezes spanyol Forca esetében… Jött egy időkérés odaát, hiszen ez a 3-0-ás roham két védett ötös mellett komolyabb mentális mélyütésnek tűnt. Nem igazán éreztette hatását Udovicic maestro verbális intervenciója, legalábbis a negyed hátralévő 1:33 perce alatt, úgyhogy háromgólos előnnyel fordultunk rá az utolsó nyolc percre.

Az első enervált támadásunk után az amerikaiak összehoztak egy újabb ötöst, Daube odaállt megint… És úgy verte telibe a felső lécet, hogy a fal adta a másikat. Vogelnek már a látványa is elég volt – Nagy Ádám viszont végre úgy igazából beleállt egy lövésbe, ő viszont a hosszú felsőt verte telibe, úgyhogy 11-7-nél egy újabb time-out érkezett, hogy a maradék hét percben valami csodát műveljenek az amik (megjegyzendő: Hallock kiesésével az abszolút alapemberük nélkül kellett támadniuk, a Recco centere nélkül komolyan csökkent a hatékonyságuk). Azért kaptak egy labdanélkülit, és Irving végül lezárta a góltalan perceik özönét, átellenben viszont a csontszorosra váltó védelem ölelésében sikerült Német Toninak betenni a labdát, aki végül becenterezte.

Az amerikaiak kaptak egy újabb büntetőt egy fórban, Bowen végül csak megoldotta, de hárommal még mindig vezettünk 5:40-nel a duda előtt. Jött egy kiállítás, de Vámos a kissé nehézkes megjátszásból blokkot lőtt, Bowen viszont kaput talált az övéknél, így három egymást követő támadásuk végződött góllal, a különbség pedig megfeleződött, és még maradt bőven idő. Hogy azért senkinek se égesse a kása a szája szélét, a következő előnyt Varga Dénes évezredes rutinjával finoman besuhintotta, aztán egy szerelésből Molnár Erik egy az egyben ment el, de oxigén nélkül rém rutintalanul kábé belevezette a kapusba a labdát, míg átellenben Hooper ottmaradt egy zúzásra (12-10, 2:33).

Átmentünk szenvedősbe, hat a négy jött, Daube belőtte, 1:29-nél maradt egyetlen gól az egykori négyből. A szerb bíró aztán ránk fújt egy második kontrát, holott egy elváltás után Manhercz sakkmattban maradt volna ott, aztán jött egy hátrány, de ott is fogyott az erő, fölészállt a lövés. A mérlegelősdi-kompenzálósdi végül nekünk dobott egy előnyt, azaz 36-nál időkérés után 30 másodperces labdabirtoklással indulhattunk.. Bár Zalánki föléverte, nem maradt már annyi idejük, hogy a kapu közelébe érjenek, így, ha óriási fújtatásokkal is, de meglett a győzelem és az elődöntő.

A találkozót követően Varga Zsolt szövetségi kapitány, Zalánki Gergő és Vogel Soma értékelte a mérkőzést.

Varga Zsolt szövetségi kapitány

Először is, az amerikaiak nagyon komolyan megtanultak vízilabdázni, nagyon jó csapattá váltak, ezt nem csupán én mondom, mindenki más is. A kulcsembereik élcsapatokban játszanak, többek között Olaszországban, Hallock a világ legjobb centere szerintem – és azt is hozzá kell tenni ennyi megtapasztalással, hogy a stílusuk sem fekszik nekünk. Nagyon jól lőnek, ráadásul vállalják a rizikót is, nincsenek gátlásaik, jól mozognak, kemények – ezt megmutatták ma is. A négyperces újabban már az előnyben lévő csapatra rak nyomást picit, mi sem tudtunk vele mit kezdeni túlzottan – a Novi Beograd ennek ellenére vesztette el a BL-döntőt –, bár sokkal okosabban kellett volna megoldani a második felét. És nyilván még komolyabban kell dolgozni azon, hogy a végén ne mi kezdjünk kapkodni kétgólos vezetésnél. Lezárhattuk volna a meccset, de azért ilyenkor ők végképp elkezdenek lövöldözni minden szögből, mi pedig nem tudtunk szembemenni velük, elcsúszogattunk, elöl sem voltunk türelmesek, meg ugye az ítéletek is kissé másként születnek. Az európaiakat védekezésben, blokkolásban is jobban érezzük, és mi tagadás, én valami hasonló meccset vizionáltam, mert tudtam, hogy nagyon-nagyon komolyan meg kell dolgoznunk ezért a győzelemért.

Zalánki Gergő, akit a meccs emberének választottak

Örülök a győzelemnek, de azért csinálhattuk volna jobban, okosabban és higgadtabban is. Volt négypercesünk, volt négy gól előnyünk, ezt azért korábban le kellett volna zárni. Azt kell mondanom, nagyon jó csapat az amerikai, nem véletlen, hogy ez a meccsünk is így alakult. Nem játszottunk ki mindent magunkból, ez egyértelmű, remélem, tudunk még javulni.”

Vogel Soma

Az első ötös videózás alapján ment, pontosan tudtam, Daube hová szokta lőni, a második már ösztön volt, múltkor fogtam neki, akkor bal kézzel, most elindultam arra és visszanyúltam jobbra, bejött. Sajnos, kaptam viszont több dühítő gólt, nem voltunk annyira stabilak, mint szerettünk volna, de az is tény, hogy tényleg nagyon jól lőnek, azaz nem könnyű ellenük védekezni.”

Világbajnokság, férfiak, Fukuoka

Negyeddöntő

Magyarország–Egyesült Államok 13-12 (4-4, 3-1, 2-1, 3-5)

Gólok: Zalánki 6, Manhercz K. 3, Molnár E., Nagy Ádám, Német T., Varga Dénes, ill. Bowen 4, Hooper 3, Daube 2, Irving, Woodhead, C. Dodd

További eredmények

Görögország-Montenegró 10-9 (2-1, 4-3, 1-3, 3-2)
Szerbia-Olaszország 15-14 (3-3, 2-2, 4-4, 2-2, 4-3) – ötméteresekkel
Spanyolország-Franciaország 7-6 (1-2, 1-2, 2-1, 3-1)

korábban:

a 15. helyért:
Kína – Dél-afrikai Köztársaság 16-8 (3-2, 4-2, 4-1, 5-3)

a 13. helyért:
Argentína-Kazahsztán 11-7 (5-1, 1-1, 3-3, 2-2)

a 9-12. helyért:
Horvátország-Kanada 13-5 (3-2, 3-1, 5-1, 2-1)
Ausztrália-Japán 16-15 (5-3, 4-7, 4-3, 3-2)

A további program:

csütörtök:
a 11. helyért: Kanada-Japán 2.00
a 9. helyért: Horvátország-Ausztrália 3.30

az 5-8. helyért:
Montenegró-Olaszország 7.00
Egyesült Államok-Franciaország 8.30

elődöntő:
Görögország-Szerbia 10.00
MAGYARORSZÁG-Spanyolország 11.30

fotó: MVLSZ / Kovács Anikó