Három negyedig hősiesen helytállt férfiválogatottunk a zágrábi Európa-bajnokság elődöntőjében, de végül a kétezer hazai drukker által hajtott horvátok 11-8-ra győztek a vírusoktól is gyengített magyar gárda ellen.
Elvben kétezren férnek be a kibővített Mladost-uszodába, ám ennél garantáltan 3-400-zal voltak bent többen a második elődöntő kezdésénél – közte egy igen hangos magyar tábor, igaz, létszámban a huszada a meccsre őrült várakozásokkal tekintő horvátoknak. A hazaiak számára klasszikus élet-halál harc volt ez: győzelmükkel egy lépésre kerülhettek az olimpiai kvótától, míg a mi srácainknak „csupán” az volt a tét, hogy kiharcolják-e a finálét. Tizenötből hatuknak volt ilyen élménye, azaz a többségnek még nem – és hát nem akarták elszalasztani a lehetőséget. Más kérdés, hogy a csapaton belül kerengő vírusok három-négy kulcsembert kezdtek komolyabban gyengíteni, ám végül mindannyian vállalták a játékot.
A horvátok 2022-es Európa-bajnok együtteséből tizenegyen voltak itt, a teljes arzenál (tizenkettediknek Ante Vukicevic, aki sérülés miatt nem lehetett ott Splitben), azaz pokoli feladat vár ifjú titánjainkra.
Az első elődöntőt egyébként a szinte hibátlanul védekező spanyolok nyerték 7-4-re az olaszok ellen – három negyed után 5-1 volt az állás, elképesztő, amit a hispánok hátul műveltek; ezek után vadul drukkoltak nekünk, elvégre a mi sikerünk automatikus párizsi kvótát jelentett nekik.
Egyperces horvát akcióval indult, egy átlövést védett Gyapjas Viktor, aztán azonban az adódó előnyből Harkov balkezes bombája bepattant a kezéről. A válasz gyorsan jött, Fekete Gergő úgy tette el a hosszúba a fórunkat kapásszélről, mintha a környéken nem lett volna senki. A következő hátrányban jött az első megablokk, aztán egy életveszélyes három a kettes lefordulásuknál értünk vissza elképesztő úszás után, később pedig Gyapjas védett szépen. Szükségcenterekkel nem éltünk elöl, de Gyapjas jól takart hátul, majd Vigvári Vince kapott picivel hosszabb passzt a kelleténél egy lefordulásnál. Kár volt érte, mert így Ante Vukicevic némi szerencsével mattolt akcióból: a blokkról pont Gyapjas karja fölé vágódott a labda.
Hárai bejött, vele a fór is, de Vigvári Vince lövésére odaért Bijac, Vendel pedig mellépattintott a második kísérletből. Burián Gergő hátrányban szerzett labdát, de a védő szorításában föléverte a ziccert, a rányúlásra meg nem fújtak ötöst. Sebaj, újabb Gyapjas-védés, majd egy szöglet után egy káprázatos Vigvári Vince-belépés és ejtés következett, a végén meg a centerszerelésünk annyira menőre sikeredett, hogy simán elengedték, azaz 2-2-re álltunk a pokolban nyolc perc után.
Az első centerbejátszásból csaknem gól lett, Bijac a vonal környékéről halászta ki a labdát, Harkov második fóros lövéséből meg felső léc. A következőt már betette Jerinic-Kragic, bár Nagy Ádámot kicsit lebontották előle – sajnos, a mi fórunkban jól álltak a lábukon, Vigvári Vince nem tudta elküldeni a labdát a blokkjuk mellett. Gyapjas védése nagyon kellett, egy centerlövést borított le. Hárai újabb előnyt szállított, de most a falból kilépő Pohl Zoltánt blokkolták – aztán még egyet (közben simán megfojtottuk a támadásukat), erre már időkérésből mentünk neki. Ezt teljesen jól végigvittük, de Bijac odaért Pohl közeli húzására, és Vigvári második ejtése lecsorgott a lécről. Fórban 6/1-nél jártunk, ennél több kellett volna, és a távolik sem voltak pontosak most. Ez a korsó és a kút esete volt, mert azért egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb csak betalálnak – ez 1:42-nél jött, Loren Fatovic zúgatott egyet a szélről, bár ez is Gyapjas kezéről vágódott be (2-4). A védekezés ment, sajnos, Vigvári Vincének nem maradt ideje egy lefordulás befejezésére, azaz gólt nem tudtunk lőni ebben a játékrészben, de mínusz kettő még nem tűnt drámainak – azon viszont javítani kellett, hogy a 16 lövésből csak 6 ment kapura (náluk 13-ból 9) – számolt be a magyar szövetség.
Például mint Nagy Ádám, aki a negyednyitó fórunkat bezúzta a felsőbe. Egy Gyapjas-védésből lódulhattunk, de nem tudtuk rendesen megjátszani a kontrát (ezért megint kár volt), majd egy újabb jó védekezés után Tátrai bombáját tolta ki remekül Bijac. Azért csak kaptak egy előnyt ők is, időkérésből jöttek rá, csináltak belőle kettős – csakhogy jött a blokk, majd Gyapjas is, ám a mi fórunkból Burián feladását levadászták sajnos. A szerb játékvezető amúgy igen tisztességesen engedte el az összes kétkaros kiemelős centertakarásunkat, a következőnél viszont összeforgatott Loncar egy ötöst, Marinic-Kragic meg nem szokott téveszteni (3-5). Sebaj, miután az egész védelem Háraira koncentrált, Nagy Ádám hétről besimította a bal felsőbe akckióból. A következő ötös már véleményesebb volt, ez megint nem zavarta Marinic-Kragicot – minket sem, most a kapásszélről trollkodtuk meg a horvát zónát, Vigvári Vince pattintásához hozzá sem tudott szagolni Bijac. Sajnos a Buric-Tátrai duó nem volt egy súlycsoportban, és a labda megint pont a vonal mögé pattant a lécről centerezés után – de válasz volt erre is, fór és Fekete Gergő labdája; zsinórban a harmadik tükörsima gólt lőttük, 40-nel a duda előtt, most már csak hátul kellett kitalálni valamit. A szerb mindenesetre megajándékozta őket egy kettős fórral a végére, Burián azonban őrült érzékkel blokkolt bele a lövésbe, azaz visszajöttünk egyre az utolsó nyolc perc előtt (6-7).
Labdanélküli kiállítással és egy szépen megjátszott horvát előnnyel indult a negyedik, Loncar tette be az utolsó másodpercekben, azaz visszaállt a közte kettő 36 másodperc után. Kétcenteresre játékra álltunk át, nekünk labda nélkül nem fújtak, Tátrai lövését meg letartóztatta Bijac. És itt kezdett elmeni a hajó, miután Fatovic egy gyönyörű szabaddobásgóllal először juttatta háromgólos előnyhöz a hazaiakat – bár még maradt hat és fél perc. Kellett volna kis higgadtság, de Vigvári túl sokat igazított fórban, elhalt a blokkban a labdája. Vukicevic kapufát talált, mi kaptunk még egy esélyt (labda nélkülit, időkérésből), ezzel Nagy Ádám élt, megint bevarázsolta hátulról, ám még mindig ők mentek kettővel, miközben 4:35 állt az órán (7-9).
Bejött Bányai, rögtön védett, ebből azonban a kontrát nem tudtuk végigvinni sajnos, az indítás nem volt pontos, hiába állt Tátrai egyedül egy darabig. Ők pedig egy kontrafaultból eljöttek három a kettőben, így közte egy helyett lett megint közte három, 3:26-tal a duda előtt; egy ilyen meccsen ez már nem fért bele. A következő zónarombolásunk már nem sikerült, ők kornert lőttek, úgyhogy 2:22-nél érezni lehetett, innen ezt nem fogjuk megfordítani. Miután egy fórból Vrlic is betalált, eldőlt a mérkőzés – illetve, már korábban is –, csak a hangulat lett egetverőbb. Vigvári Vince lőtt még egy szépet 36-tal a vége előtt.
Igazából két olyan kulcsmomentuma is akadt a második félidőnek, amikor a legélesebb fegyverünkkel érhettünk volna el eredményt, csakhogy a két meglódulásból nem tudtuk eljuttatni a labdát annak, aki mattolhatott volna; és persze, emberelőnyben is lehettünk volna pontosabbak (11/4).
Mondhatnánk, hogy a tündérmese itt most véget ért – de inkább csak egy kis szünetet tart. Fognak még ezek a srácok ilyen meccseket is nyerni.
Varga Zsolt: „Van még egy fontos meccs, ahol folytathatjuk a csodát„
Varga Zsolt szövetségi kapitány az Európa-bajnoki elődöntőben a címvédő horvátoktól elszenvedett 11-8-as vereség ellenére elismerően beszélt a férfi vízilabda-válogatott teljesítményéről.
„Jó meccset játszottunk, nagy publikum előtt és remek hangulatban. Fontos volt, hogy az első negyedben ne gázoljanak le minket. Ahol a végjátékban elmentek, ott hiányzott egy pici rutin és tapasztalat„
– fogalmazott a vegyes zónában a szakvezető, aki megemlítette Gyapjassal elégedett volt a magyar kapuban, ezért inkább csak taktikai oka volt a váltásnak az utolsó negyedben.
Varga Zsolt az MTI érdeklődésére úgy vélte, mentálisan nem fáradt el a csapata attól, hogy az egész mérkőzésen folyamatosan üldözte a hazai közönség által hajtott horvátokat. Úgy fogalmazott, gondolták, hogy ilyen mederben zajlik a meccs. Inkább azt emelte ki, hogy a rivális megnyugodott, amikor sikerült meglépnie, az idő szorításában pedig volt néhány kapkodás a magyar oldalon.
„Ha valaki az Eb előtt azt mondja, hogy ilyen elődöntőt játszunk a horvátokkal, azt elfogadtuk volna. Persze az eredményt nem. Van még egy fontos meccs, ahol folytathatjuk a csodát„
– utalt a keddi bronzmérkőzésre Varga Zsolt, aki megemlítette, hogy továbbra is néhányan betegséggel küzdenek a keretben, szerinte talán ezért fogyott el a csapat a végére, ugyanakkor hangsúlyozta, mindenki vállalta a játékot, mindenki odatette magát.
A két gólt szerző Fekete Gergő úgy vélekedett, le kell zárni a mai napot, mert kedden mégis csak az éremért ugranak majd medencébe. Hozzátette, meglátása szerint így is erőn felül teljesít ez a fiatal csapat.
„Persze, csalódottak vagyunk, de igenis bíztató, hogy ez a fiatal csapat attól csalódott, hogy hárommal kikap a címvédő horvát együttestől a saját uszodájában. Nem ijedtünk meg, hiába kiabált az 1500 szurkoló„
– mondta a háromgólos Vigvári Vince.
„Van még egy fontos dolgunk, mert feltehetnénk az i-re a pontot az éremszerzéssel. Az, hogy csalódott csapatok csatája lesz-e, csakis az olaszokon múlik, mert mi motiváltak leszünk„.
A szintén három gólig jutott Nagy Ádám pedig arról beszélt, hogy véget ért egy álom, elöl már nem voltak elég koncentráltak. Úgy érezte, a végén kicsit megcsúsztak fejben, amikor kettővel elhúztak a horvátok.
A világbajnok és a legutóbbi Eb-n második magyarok, akik javarészt fiatal tehetségekkel szerepelnek a kontinensviadalon, a keddi zárónapon 16.30-tól a csoportkörben legyőzött olaszokkal találkoznak a bronzmérkőzésen. A 20.15-től kezdődő horvát-spanyol finálé pedig nemcsak az Európa-bajnoki címről, hanem az ötkarikás indulási jogról is dönt majd.
Férfi vízilabda Európa-bajnokság, elődöntő:
Horvátország-Magyarország 11-8 (2-2, 2-0, 3-4, 4-2)
gólszerzők: Marinic Kragic 3, Fatovic 2, Kharkov, Vukicevic, Buric, Loncar, Butic, Vrlic 1-1, illetve Nagy Á., Vigvári Vi. 3-3, Fekete 2
elődöntő:
Spanyolország-Olaszország 7-4 (2-1, 2-0, 1-0, 2-3)
További eredmények:
az 5-8. helyért:
Montenegró-Románia 18-11 (4-3, 5-3, 4-2, 5-3)
Görögország-Szerbia 12-10 (3-5, 4-2, 1-1, 4-2)
A további program:
Hétfő (Dubrovnik):
a 11. helyért: Hollandia-Németország 17.45
a 9. helyért: Franciaország-Georgia 20.15
Kedd (Zágráb):
a 7. helyért: Szerbia-Románia 15.00
bronzmérkőzés: MAGYARORSZÁG-Olaszország 16.30
az 5. helyért: Görögország-Montenegró 18.30
döntő: Horvátország-Spanyolország 20.15
fotó: MVLSZ/Derencsényi István
